Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)

I. Az Alföld vízrajza - a) A felszíni vizek

I. Az Alföld vízrajza1

Az Alföld legnagyobb folyólya, a Duna, a síkság nyugati szélén vájt magának medret és az ország határain belül kelet felől számottevő mellékvize nincs. Területünk fő- folyójának éppen ezért a középtájon húzódó Tiszát tekinthetjük, az északi és keleti peremvidékről feléje siető mellékfolyók, továbbá a síkságot behálózó számtalan belvízcsatorna befogadóját.

Vízrajzi leírásunkban előbb a Duna alföldi szakaszával, majd a Tiszával és mellékvizeivel foglalkozunk, — az Északi Középhegység vizeinek kivételével, amelyeket — felesleges ismétlések elkerülése végett — teljes egészükben a IV. részbe utaltunk. Végül ide iktattuk a Drávának és mellékvizeinek, továbbá a Dráva-balparti síkságot szelő, de a Dunába torkolló Karasicának ismertetését.

Külön fejezetet szentelünk azoknak a vízimunkálatoknak, amelyek a legutóbbi másfél század folyamán gyökeresen átalakították nemcsak az Alföld folyóinak vízjárását, hanem az egész tájnak arculatát is: virágzó kultúrtáj at varázsoltak az egykori mocsárvilág helyén.

Végül a terület állóvizeinek és felszín alatti vizeinek tárgyalásával fejezzük be a munkánkat.

*

a) A felszíni vizek

1. A Duna nagyalföldi szakaszának magyarországi része

A Duna a nagymaros—visegrádi szoroson át lép a Nagy-Alföldre és a síkság nyugati szélén, geológiai törésvonallal kijelölt vonalán, É—D-i irányban halad egészen addig, amíg a Dráva, ill. az Alföldet délről határoló peremhegyek K-i irányban nem fordítják.

A visegrádi szorulattól a Drávatorokig (1383 fkm)2 terjedő 313 km hosszú folyamszakaszból 262 km tartozik magyar fennhatóság alá.

Az Ipoly és a Dráva beömlése között egyetlen érdemleges mellékfolyót vesz fel a Duna, az 1417 fkm-nél jobbról betorkolló Siót. Víz1 összeállította: dr. Lászlóffy Waldemár, tudományos főosztályvezető. A Dráva és magyar- országi mellékfolyói c. részek szerzője: Szabó Sándor, tud. főmunkafárs.

2 A Duna egyes helyeit a torkolattól számított távolságukkal adjuk meg, annál is inkább, mert a folyókilométereket (fkm) a parton felállított táblák a terepen is jelzik.

5