Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)
I. Az Alföld vízrajza - a) A felszíni vizek
Az utóbbinál rendszeresen mérnek vízhozamot is. A megfigyelések szerint Lovászinál az évi vízjáték 2,5 m körül van. LKQ - 0,10 m3/s; Q95 = 0,30 m3/s NO50 = 31 m3/s KÖQ = 4,8 m3/s NQ2 = 100 m3/s A Kerkán régebben 18 vízimalom volt, ma már csak négy működik. A fővízfolyáson jelentősebb mederrendezési munkálatokat 1932—39 között végeztek. A Principális csatorna a zalai dombvidék legnagyobb É—D-i irányú völgyéből vezeti le a vizeket. A hosszan elnyúló vízgyűjtő nagysága 609 km2. A csatorna Rádó községnél kezdődik, — közel a Zalába, észak felé folyó Foglár csatornához, — a völgy mentén dél felé haladva Nagykanizsánál délnyugatnak fordul és Murakeresztúrnál ömlik a Murába. Hossza 56 km. Felső szakaszát Kógyár csatornának hívják, csak az alsó 25 km viseli a Principális nevet. A csatorna átlagos esése 30 cm/km. Mellékvizei, a Bakónaki patak kivételével, jelentéktelenek. A Principális csatornán Nagykanizsánál van vízmérce. Az évi vízjáték kb. 2 méter. Jellemző vízhozamok Nagykanizsánál: LKQ = 0,02 m3/s; Q95 = 0,09 m3/s KÖQ = 1,20 m3/s NQóo = 14 m3/s NQ2 = 47 m3/s A csatorna felső szakaszát a század elején építették ki. Az alsó szakaszon az első világháború idején végeztek nagyszabású bővítési munkálatokat. A Dunántúl víziúton való jobb megközelíthetőségének, valamint egyéb vízgazdálkodási céloknak érdekében felvetették a Balaton és a Mura összekapcsolását a Principális csatorna völgyén keresztül. A Rinya a belső-somogyi vizek fő befogadója. A mellékágakat is mind Rinyának nevezik és aszerint különböztetik meg, hogy melyik községen folynak keesztül. A vízrendszer vízgyűjtője 950 km2, a főág hossza 56 km. Nagyobb mellékvizei: a Taranyi és a Lábodi Rinya. Az esés a felső szakaszon 1,0 m/km, alább 30 cm/km. A vízrajzi megfigyelés az 1952 óta működő babócsai mércén történik, ahol rendszeresen mérnek vízhozamot is. A Rinya kiegyenlített vízjárású, ami a kis esés és a kiépítetlenség következménye. A vízállásingadozás tágassága alig több másfél méternél. Jellemző vízhozamok Babócsánál: LKQ = 0,08 m3/s; Q95 = 0,25 m3/s NQ50 — 30 m3/s KÖQ = 4,5 m3/s NQ2 = 100 m3/s A Rinya régebben a Barcsi Rinyával együtt Barcsnál ömlött a Drávába. A szabályozás alkalmával azonban torkolatát feljebb a Dráva holtágához helyezték és így a Barcsi Rinya önálló vízfolyás lett. A Feketevíz a Mecsek, a zselici dombok és a Dráva közötti 1840 km2 terület vizeinek befogadója. Tulajdonképp a három ágii Egyesült Gyöngyös és az Almás patak összefolyásából keletkezik. Főbb mellékvizei a 46
