Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)
I. Az Alföld vízrajza - a) A felszíni vizek
tékben változó az egyes évek vízjárása az időjárás szeszélyei szerint. A 11. ábra az évi maximumok statisztikai elemzése alapján mutatja, hogy egy-egy rendkívüli árvíz milyen előfordulási gyakoriságnak felelt meg, ill. hogy a bizonyos értéknél nagyobb árvízhozamok (vízállások) átlagos ismétlődési gyakorisága hány év. (Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a valóságban a nedves és száraz esztendők csoportosan lépnek fel, a végtelen hosszú időre vonatkozó matematikai átlag tehát a mindennapi élet számára vajmi keveset mond.) Az ábra kiegészítéséül alább négy mérceszelvényre vonatkozóan magasság és nap szerint megadjuk a Tisza legnagyobb árvizeinek tetőzését: Vásárosnamény Tokaj Szolnok Szeged 1888. III. 22. 1888. III. 27. 1932. IV. 17. 1932. IV. 15. 900 cm 872 cm 894 cm 923 cm 1948. 1. 1. 1919. V. 9. 1919. V. 13. 1919. V. 12. 887 cm1 860 cm 884 cm 916 cm 1881. IV. 7. 1925. XII. 29. 1940. IV. 8. 1895. IV. 12. 869 cm 857 cm2 880 cm 884 cm 1932. IV. 7. 1932. IV. 11. 1941. V. 11. 1941. V. 12. 848 cm 856 cm 856 cm 855 cm 1919. V. 7. 1915. XII. 18. 1924. IV. 12. 1940. IV. 11. (848) cm 825 cm 846 cm 847 cm 1895. IV. 6. 1940. IV. 2. 1895. IV. 16. 1888. IV. 18. 840 cm 818 cm 827 cm 847 cm 1915. XII. 14. 1895. IV. 9. 1888. IV. 6. 1881. IV. 15. 830 cm 815 cm 818 cm 845 cm 1884. VI. 25. 1941. II. 22. 1915. XII. 26. 1924. IV. 11. 825 cm 804 cm2 808 cm 807 cm 1876. III. 16. 1941. V. 3. 1953. I. 14. 1919. III. 5. 817 cm 786 cm 801 cm 806 cm 1940. III. 31. 1895. IV. 4. 1922. IV. 6. 1889. IV. 24. 805 cm 785 cm 786 cm 805 cm 1 Gátszakadás nélkül 923 cm lett volna az előző napon. 2 Jégtorlódás következtében felduzzadt víz. Az adatok jól megvilágítják az árhullámok ellapulásáról (1888, 1948, 1881, 1884, 1876), ill. egymásra szaladásáról (1932, 1919, 1940), továbbá levonulási idejéről mondottakat. Az utóbbi vonatkozásban feltűnő, hogy a Körösök hatására milyen gyakran előzi meg a szegedi tetőzés a szolnokit (1932, 1919, 1895, 1924). A dőlttel megjelölt években gátszakadások befolyásolták — kisebb-nagyobb mértékben — az árvíz lefolyását. Különösen emlékezetes a nem is legmagasabbak közé tartozó 1879-i árvíz, amelynek Szeged városa esett áldozatul. A gátszakadás 30 km-rel a város fölött, Petresnél, következett be, és a víz hátulról tört rá a városra. A 12. ábra a kisvizek tartamáról készült statisztikai feldolgozás eredményét szemlélteti. Az előző két ábrához hasonlóan ez is mély betekintést nyújt a Tisza vízjárásának szélsőséges alakulásába. 24
