Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)

I. Az Alföld vízrajza - a) A felszíni vizek

CS*

VHGYUJ TÖT EBÜL í T 1 1 1-----1 ,

K

IT£RJ[DÉS£ @ tOQQO 20000 20000 km

8. ábra. A Tisza vízgyűjtőterületének felépítése

A vízgyűjtőterület kiterjedése azonban magában nem határozza meg a folyók vízbőségét. Ez attól is függ, hogy mennyi csapadékot kap a vízgyűjtő (tengerszint feletti magasság, kitettség), milyen a felszínének a retencióképessége (földtani felépítés, növénytakaró) és milyen hosszú utat kell megtenni a lefolyó víznek a befogadóig (esésviszonyok). Ebből a szempontból értékes kiegészítéssel szolgál a II. táblázat. Kiolvashatjuk belőle, hogy miért lett a Számos-torok alatt, ennek nagyobb vízgyűjtőterülete ellenére mégis a Tisza a névadó folyó, vagy hogy miért játszik a Tisza vízjárásában, feleakkora vízgyűjtőterülete ellenére, csaknem a Hármas-Körösével egyenlő jelentőségű szerepet, a Bodrog.

A tiszai vízgyűjtő domborzatának a vízjárás szempontjából jellegzetes vonásai a következők:

1. A Közép-Tisza völgye rendkívül széles, lapos, szinte esés nélküli

16