Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)
IV. Észak-Magyarország vízrajza - B) Az Eger vízrendszere
A Bódva egyik mellékvízfolyásán, a Rakacán épült az ország egyik legnagyobb 5 000 000 m3 térfogatú tározómedencéje. A vízellátás céljait szolgáló tározónak a feladata a Bódva kisvízhozamának 1,9 m3/s-ra való kiegészítése. A Bódva torkolatánál zsilipet építettek, így a Bódva vizének egy része, a vízrajzi leírásban említett Kis-Sajót táplálhatja. A Sajónak a Bódva alatti szakaszán Miskolcon van még ngyobb vízkivétel, a miskolci ipartelepek kb. napi 100 000 m3/s-ot emelnek ki. A Szinva patak forrásainak egy részét Miskolc ivóvízellátására használják. A Szinva másik ágán a Garadnán épült Magyarország legrégibb tározómedencéje, a 400 000 m3 maximális térfogatú tó. Feladata a miskolci ipartelepek rendkívüli vízszükségleteinek esetenkénti kielégítése. A Sajóval ellentétben, a Hernád völgyében felszíni ipari, vagy ivóvízhasználat egyáltalán nincs. A Hemádszurdoknál kiágazó 3 m3/s vízszállítású Kis-Hernád—Bársonyos csatorna a vízerőhasznosítást és a széles jobboldali lapályon 13 000 kát. hold öntözését szolgálja. A Hernád folyó vízierejét a viszonylag nagy esésre és kiegyenlített vízjárásra tekintettel már régebbi idők óta hasznosítják. A gibárti erőmű 1903-ban épült. A rövid üzemvíz csatornás erőmű évi 2,5—3,5 millió kWó energiát termel. Hasonló nagyságú az ugyancsak rövid üzemv ízcsatornás felsődobszai vízerőmű évi energiatermelése is. A Hernád harmadik erőműve, a kesznyéteni vízerőmű 1943-ban épült. Belsőbőcstől a duzzasztóműtől 6 km hosszú üzemvízcsatornás 30 m3/s vizet vezetnek át a Sajó torkolati szakaszán fekvő kesznyéteni erőműhöz, amely 13,8 m eséssel maximális évi 13—22 millió kWó energiát szolgáltat. A belsőbőcsi duzzasztómű alatti szakaszon kis víz idején csak csurgalékvizek maradnak a Hernád medrében. Az erőmű alvízcsatornája pedig, amelyik a Hernád vizének nagy részét szállítja, a Takta völgyében már a holt Tisza medernél éri el a Sajót. B) AZ EGER VÍZRENDSZERE a) A felszíni vizek Az Eger patak vízgyűjtőjének legnagyobb része a Bükk hegység nyugati—déli lejtőin terül el. A vízfolyás a Tiszának holtmedrén (Kis- Tisza) keresztül torkollik befogadójába. Ugyancsak a Kis-Tiszába ömlik a Laskó patak, ezért ezt is itt tárgyaljuk. A vízgyűjtőterületet északon és keleten a Sajó, nyugaton a Tárná, délen a Tisza közvetlen vízgyűjtője határolja. A Balaton helység fölött eredő Eger patak első nagyobb mellékvize a Tárkányi patak. Beömlésénél az Eger vizét megkétszerezi. A fővízfolyást Makiár községnél, az Alföld peremén, duzzasztómű zárja el és a vizet ma az öntözésre használt malomcsatornába tereli. Az árapasztónak használt eredeti meder neve Rima. A Rimába ömlik az Ostoros patak. Torkolata előtt a malomcsatorna bújtatón megy át a Rima baloldalára, 127
