Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)
IV. Észak-Magyarország vízrajza - A) A Sajó vízrendszere
a hóolvadásos hónapokkal szemben inkább az április—májusi átlagos vízhozamok a magasabbak a tavaszi—nyáreleji esőzések okozta árvizek miatt. A nyár vége, augusztus—szeptember ezeknél a vízfolyásoknál is vízszegény és az őszi esők a november—decemberi vízhozamokat ezeknél is kissé megemelték. A Bán patak vízjárását mutató görbén jól látható a karszt kiegyenlítő és késleltető hatása. A Sajó és mellékvizei jellemző vízhozamait a XXII. táblázatban abszolút és fajlagos értékükkel adjuk meg. A magyarországi vízgyűjtőről érkező fajlagos középvízhozamok értéke — a viszonylag kicsi csapadék miatt — nem éri el a Dunántúl XXII. táblázat Jellemző vízhozamok a Sajó vízrendszerében (számított értékek) Jellemző vízhozamok, m3/s Vízfolyás Állomás LKQ Q93% KÖQ NQ50% NQ2 % Sajó Bánréve 0,78 2,80 21,5 155 480 Sajó Saj őszen tpéter 1,28 3,60 23,6 154 475 Sajó Felsőzsolca 2,40 4,60 32,4 165 520 Sajó Ónod 5,60 9,50 63,1 220 710 Hangony p. Center 0,07 0,13 0,67 18,0 60,0 Bán p. Bánhorvát 0,025 0,05 0,80 18,0 60,0 Csernely p. Uppony 0,01 0,03 0,20 9,00 30,0 Bódva Komjáti 0,40 1,08 6,20 40,0 90,0 Bódva Szendrő 0,53 1,28 6,90 40,0 90,0 Rakaca p. Meszes alsó 0,01 0,04 0,55 15,0 50,0 Szinva Miskolc 0,12 0,18 0,70 10,0 70,0 Hernád Hidasnémeti 3,20 6,10 29,0 220 540 Hernád Hernádnémeti 3,40 6,50 31,0 183 450 Szerencs Szerencs 0,02 0,05 0,80 18,0 60,0 Takta Taktaharkány 0,02 0,06 1,00 22,0 75,0 Kesznyéteni mű. csat. Tiszaluc 0,02 0,07 1,00 22,0 75,0 Hejő p. Nyékládháza 0,17 0,30 0,45 4,50 15,0 Megjegyzés: LKQ = az eddig észlelt legkisebb vízhozam. Q95 = hosszabb időszak átlagában 20 évenként egyszer előforduló kisvíz. KÖQ = vízhozam sokévi középértéke. NQ50 = az átlag minden második évben elért ill. meghaladott nagyvíz. NQ2 = átlagában 50 évenként előforduló nagyvíz 118
