Magyarország hidrológiai atlasza. IV. sorozat, Állóvizek 2. Magyarország vizenyős területeinek katasztere (VITUKI, Budapest, 1965)
Bevezetés - A térképi munka és a törzskönyv
Az egyes vizenyős területekkel kaposolatos esetenkénti egyéb megjegyzésekre, amelyek az I. és XV. táblázat végén találhatóak, a törzsszám melletti csillag utal. Ezek a jegyzetek többnyire a különböző jellegű részterületek egyenkénti nagyságáról tájékoztatnak. A törzskönyv használatát megkönnyítő mutatók Az I. táblázat a nyilvántartásba vett 1824 vizenyős területet a térképlapok földrajzi sorrendjében sorolja fel. A törzskönyv használaténak megkönnyítésére négyféle mutatót készítettünk, amelyekben az I. táblázat törzsszámán kivül a területek kiterjedését közvetlenül is megadtuk. A II. táblázatként csatolt községenkénti mutató a tájékozódás legfőbb segédeszköze. Mint már fentebb említettük, a községek megnevezése nem közigazgatási hovatartozást, hanem a területhez való közelséget jelent. Kétes esetben több szomszédos község neve szerint is ajánlatos tehát tájékozódni. A vizenyős területek neve szetinti mutatóba ( III» táblázat] természetesen csak a térképen névvel megjelölt összesen 201 területet tudtuk bevonni. A térképen az el- mocsarasodott tavak helye gyakran az egykori tó nevével van megjelölve, amit a táblázatban idézőjellel fejeztünk ki. A IV. táblázatban a 100 ha-nál nagyobb kiterjedésű vizenyős területeket nagyságrendi sorrendben soroltuk fel. Névtelen moosarak esetében a közeli község nevét adtuk meg zárójelben. A főbb vízfolyások vízgyűjtőterülete szerinti mutató (vi. táblásat) a törzs- számokon kivül a vizenyős területek nagyságáról és jellegéről is tájékoztat. Járásonkénti, megyénkénti vagy vizügyi igazgatóságonkénti mutatót nem készítettünk, mert ezek határai időről-időre megváltozhatnak. Az 1. mellékletként osatolt áttekintő térkép segítségével egyébként viszonylag könnyen összegyüjthetők valamely kívánt terület mocsarainak törzsszámai. Statisztikai áttekintések A térképi feldolgozás eredményeiről három statisztikai áttekintést közlünk. A VII. táblázat a vizenyős területek nagyság szerinti megoszlásáról jelleg szerinti csoportosításban tájékoztat. A táblázat az országos összesítés mellett a Dunántúlról, a Tisza Szolnok feletti vízgyűjtőjéről, továbbá a Duna balparti és a Tisza Szolnok alatti vízgyűjtőjéről külön-külön is közöl adatokat a vízgyűjtőterületek moosárral borított hányadéinak kimutatásával. A VI. táblázat a vizenyős területeket vízrendszerenként! osoportositásban foglalja össze jelleg szerinti megkülönböztetéssel. Az V, táblázat és az 5. melléklet az elmocsarasodott holtágak vízfolyásonként! és a vízfolyás hossza menti eloszlásáról ad áttekintést.
