Magyarország hidrológiai atlasza I. sorozat, Folyóink vízgyűjtője - 10. A Dráva (VITUKI, Budapest, 1964)
Tudnivalók
TUDNIVALÓK Kötetünk beosztása az előzőkhöz hasonló. A rajzokat ezúttal is a kötet végén, tasakban mellékeltük. "A vízfolyások betüsoros kimutatása" c. fejezet tartalmazza a vízfolyások elnevezését. Tájékoztatást nyújt a hosszukról, vízgyűjtőterületük kiterjedéséről, befogadójukról. A vízválasztókat és a vízgyűjtőterületeket 1:25 000, illetve 1:75 000 mértékarányu -térképek alapján határoztuk meg. Átnézeti térképünkön /l.a, l.b mellékletek/ feltüntettünk minden számottevő vízfolyást, illetve belvízcsatornát vízgyűjtőterületével együtt. Általában 20 km^-nél nagyobb vízgyűjtő jü vízfolyások adatait közöljük - az országhatáron túli területek kivételével, amelyekkel csak az áttekintéshez szükséges mértékben foglalkoztunk. A vízgyűjtőterületek besorolásánál mindig az egyes vízfolyások, csatornák lefolyás- irányát, torkolati szelvényét vettük alapul. Az egyes vízgyűjtőterületek nagyságát 1:75 000 méretarányú térképeken planimetrálással határoztuk meg és az eredményeket a völgyek, illetőleg a vízfolyások hosszára, magassági fekvésére és esésére vonatkozó adatokkal együtt "A vizgyüjtőterületek részletes kimutatása" c. táblázatba foglaltuk. A vízfolyások elnevezésénél elsősorban a vízügyi szerveknél használatos, illetve a térképeken szereplő neveket fogadtuk el. Névtelen vízfolyások esetében a helyi elnevezést, vagy a közeli település nevét vettük alapul. A táblázat összeállításánál felhasználtuk az illetékes vízügyi szer - vek szakvéleményeit is. A 2. sz. melléklet a vízhálózat sémás képe. A 3. sz. melléklet a vízgyűjtőterület felépítését szemlélteti. A háromszögek magassága egy-egy vízfolyás hosszát, alapja vízgyűjtőterületének a kiterjedését adja meg a torkolatnál. Az egyesülő vízfolyások esetében a két vízgyűjtőterület összegét az egymás mellé rajzolt háromszögek közős alapja alatt tüntettük fel. Két-két mellékvíz torkolata között a vízgyűjtőterületnek lineáris, éa mindkét parton egyenlő növekedését té4
