Magyarország hidrológiai atlasza I. sorozat, Folyóink vízgyűjtője - 9. A magyarországi Duna-szakasz és kisebb mellékvizei (VITUKI, Budapest, 1962)

Bevezető

terület felépítését szemlélteti. A háromszögek magassága egy-egy vízfolyás hosszát, alapja a vízgyűjtőterületének kiterjedését adja meg a torkolatnál. Az egyesülő vízfo­lyások esetében a két vízgyűjtőterület összegét az egymás mellé rajzolt háromszögek közös alapja alatt tüntettük fel. Két-két mellékvíz torkolata között a vízgyűjtőterü­letnek lineáris, és mindkét parton egyenlő növekedését tételezzük fel. Az ábrákról bármelyik szelvénypél lemérhetjük a hozzája tartozó vízgyűjtőterület közelítő nagy­ságát. A „ Vázlatos völgyhosszelvényeken"(6.sz. mell let)a vízfolyások esésére vonatkozóan adtunk tájékoztató adatokat. A vízgyűjtőterület hidrológiai jellemzése céljából közöljük a vizgyüjtőterü­v * let domborzati vázlatát, továbbá az erdőboritás.az évi csapadékmennyiség és az évi középhőmérséklet térképeit (*7-10 sz. melléklet). Domborzati térképünk az 1 j 500 000 mértékarányu k térkép alapján készült. Az erdőboritást Bedő Albert adatai és a legújabb felvételi anyag alapján ábrázoltuk. A csapadék- és hőmérsékleti viszonyokat bemutató vázlatunk­ban az Országos Meteorológiai Intézet hivatalos kiadványainak adatait használtuk fel. A kutató és tervezőmunka megkönnyitése céljából ezúttal is összeállítottuk a hidrometeorológiai állomáshálózat térképét ( 11/a, 11/b, 12. mellékletek) . Külön kimutatásban közöltük, hogy a különféle állomásokról mely időponttól kezdve vannak észlelési adataink. Az irodalom a tárgyalt vízgyűjtőterületnek természeti-, földrajzi, földtani, talajtani, hidrobiológiái, vizrajzi leírásával foglalkozó és a vizimunkála- tokra vonatkozó fontosabb közleményeket sorolja fel, az egyes vízgyűjtőterületek be­sorolásának sorrendjében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom