Magyarország hidrológiai atlasza I. sorozat, Folyóink vízgyűjtője - 9. A magyarországi Duna-szakasz és kisebb mellékvizei (VITUKI, Budapest, 1962)
Belvízrendszerek a Duna völgyében
A belvizre n d s z e r megnevezése sorszám a 3. mellékleten L e i r á s Kigyósi belvízrendszer 18 Igali belvízrendszer 19 nódi, bátyai zsilipek segítségével a vizet tá- rozni is lenet. A 4,0 m3/s vizszállitóképessé- gü II.sz. főcsatorna az öblözet K-i részeinek gyűjtő csatornája. A sükösdí, nemesnádudvari és a homoródi zsilipekkel belvizes időszakban a viz tározható, nyári aszályos időben visszatartható. Összeköttetésben áll a Homoródi ösz- szekötő csatorna utján az I.sz. főcsatornával, a Székesi csatorna révén a III. sz. főcsatornával, a csillagos! zsilipnél a Dunavölgyi főcsatornával. A III. sz. főcsatorna vizszállitó- képessége 2,2 m3/s. Az öblözet középső részének belvizeit vezeti el. A Kisülési csatorna utján kapcsolatban van a Csorna-Foktői árapasztó csatornával is. A 6,0 m3/s vizszállitóképes- ségü Csorna-Foktői árapasztó csatorna a Dunavölgyi főcsatorna és az Érsekcsanádi szivattyu- telep tehermentesítését biztosítja. A torkolati szelvényben 2 db 2,0 m 0 csőzsilip mellett egy 7,4 m3/s teljesítményű reverzibilis .szivaty- tyutelep is épül. b/ Dunavölgyi öblözet. 2116 km2 vizgyüjtő- jü területnek csak kis része belvizártér. A főcsatornának a 0-76,059 km szelvények közötti szakasza tartozik az öblözethez. A bajai torkolat közelében levő 8,2 ín nyilásu táblás zsilip csak a dunai árvizek kizárására alkalmas. A főcsatorna jobbpartja 22 km hosszban töltése- zett. A csornai zsilipnél a megengedett max, belvizállás 92,30 m. Ha az időjárási viszonyok ennek elérését teszik előreláthatóvá, úgy a Csorna-Foktői csatornán levő zsilip kinyitásával kell tehermentesíteni. Összeköttetésben van a Kiscsala melletti 2,5 m nyilásu un. csillagos! zsilip révén a II. sz. főcsatornával is. A főcsatorna vízszállító képessége különböző értékek közt változik, A torkolatnál 15,7 m3/s.Az öblözet fajlagos vizlevezetése a fennsiki területekkel együtt 5,2 1/s.km2. A fejlesztés mértéke az egész Dunavölgyre egységesen 13,0 1/s . km2. Jelentősebb csatornái az V, XIX, X V, VII. sz. csatornák és a Csukástól, valamint a Re- kettyés-Bogárzó csatornák. A torkolati szelvényükben levő zsilipek nagyrészt a vizek visz- szatartását biztosítják. A Dunavölgyi belvízrendszer fejlesztésével és rendezésével kapcsolatban egy részletes tanulmányterv készült, A 778 km2 kiterjedésű terület a Duna-Tisza közén a déli -országhatár mellett fekszik. Talaja uralkodóan vályog, mely észak felé homokba megy át. Főcsatornája a Kígyós, mely az északdél irányú völgyekben kialakult vízfolyások közül a leghosszabb. Jelentősebb vízfolyásai mé^ a Bácsbokodi ág és a Mátételksi ág. A Kígyós csatornán a 17+351 km szelvényben épült zsilip nagy belvizjárás idején a viz visszatartását biztosítja. A belvízrendszer ’fajlagos vizlevezetése 7 1/s.km2. A 297 km2 kiterjedésű terület a Ferenc-tápcsa- torna, a déli országhatár és a Duna-Tisza közti vízválasztó között fekszik. Talaja öntéstalajon homokos vályog. A talajvizszint a felszínhez közel fekszik. A 2,5 m3/s vizvezetőké- pességü Igali főcsatorna Hercegszántónál 3,0 m IdO
