Magyarország hidrológiai atlasza I. sorozat, Folyóink vízgyűjtője - 9. A magyarországi Duna-szakasz és kisebb mellékvizei (VITUKI, Budapest, 1962)
Belvízrendszerek a Duna völgyében
A belvízre n d s z e r megnevezése sorszám a 3. mellékleten Leírás Dunavölgy északi 16 Az ország egyik legnagyobb összefüggő belvízrendszerének - mely Dunaharaszti-Nyáregyháza vonalától Bajáig terjed - az északi része. A 2496 km2 kiterjedésű északi rész a Duna és a Soroksári-Dunaág árvédelmi töltése és a Du- na-Tisza közti vízválasztó között helyezkedik el. Délen a határa Ágasegyháza-Fülöpszállás - Harta vonalán halad. Belvizártere 2099 km2. Talaja uralkodóan homokos vályog, homok. A közbenső sik lapály sok helyen szikes. Az összefüggő belvizrendszer főcsatornája a 148,5 km hosszú Dunavölgyi főcsatorna, mely Bajánál szabad befolyással vezeti le a vizeket a Dunába. A Dunavölgyi főcsatorna 76.058 - 148.509 km szelvények közötti felső szakasza tartozik a" "Dunavölgyi északi"bel- vizrendszerhez, Vizszállitóképessége szakaszonként 0,5 m3/s és 8,0 m3/s között váltakozik. A főcsatorna jelentegi méretei már nem alkalmasak a fennsikl területekkel kibővült vízgyűjtőterület belvizeinek levezetésére.Tehermentesítésére szolgál a Duna-Tisza csatorna, az l.sz. északi vagy Dömsödi árapasztó és a Csorna-{Foktői árapasztó, valamint a tervezett Hartai árapasztó csatorna. A Dunavölgyi főcsatorna 1314-857 km szelvényében épitett 4,2 m nyilásu Sári zsilip feletti szakaszának vize - kivéve az öntözé-, si idényt - a félszelvénnyel megépített 9,0 m3/s vizszállitóképességü Duna-Tisza csatornába terelhető, illetve ezen át a Soroksári- Dunaágba vezethető. - Az öntözési idényben a Duna-Tisza csatorna ellenkező irányban öntözővíz betáplálására is használható. Az esetleges dunai árvizek betörése ellen a 8,0 m nyilásu torkolati tüsgát-véd. Az l.sz. északi vagy Dömsödi árapasztó csatorna a Duna-Tisza csatornától D-re levő területek vizeit vezeti le a Soroksári-Duna- ágba. A XXX-as és XXXI-es csatornákat keresztben metszi és igy tehemmentesiti a Dunavölgyi főcsatornát. A Soroksári-Dunaághoz képest területe mélyfekvésü, ezért az árapasztó csatornán a vizeket a 10+900 km szelvényben épitett esésnövelő 6,0 m3/s névleges teljesítményű Szúnyog! szivattyútelep emeli át. A vízlépcsőt a 4,0 m nyilásu szunyogi táblás zsilip biztosítja. A dunai árvizek betörése ellen 2 db 3,1 m nyilásu agyagosi zsilip véd. A csatorna a torkolattól a szunyogi zsilipig töltésezett. A csatorna öntözővíz betáplálására is szolgál. Alacsony belvizek idején a XX, XXIX.Szity- tyó, XXX, XXIV, XXXI-es csatornák belvizei e- gyedül a Dunavölgyi főcsatornán nyernek elvezetést. A belvíz emelkedésével - ha a 119+292 km szelvényben levő kunpeszéri zsilipnél a duz- zasztatlan belviz állása eléri a 92.20 cm-t - a kunpeszéri zsilipet a XXX-as csatprnán levő ürbői zsilippel együtt lezárják. így az említett csatornák vizei a XXX-as csatorna felé vezető-összekötésben épitett 4,0 m nyilásu fa- tábláj borzasi zsilipen át jutnak a Szunyogi szivattyútelephez, illetve azon át a Soroksá- ri-Dunaágba. Csak a szivattyútelep teljes kapacitását meghaladó vizmennyiség folyik le a kunpeszéri zsilipnél. A Duna-Tisza csatorna és az l.sz.északi 178
