Magyarország hidrológiai atlasza I. sorozat, Folyóink vízgyűjtője - 9. A magyarországi Duna-szakasz és kisebb mellékvizei (VITUKI, Budapest, 1962)
Belvízrendszerek a Duna völgyében
A belvizrendszer megnevezése sorszám a 3. mellékleten terheli. A belvízrendszer fajlagos vizleveze- tése 20 lit/s km2.. A terület talajféleségeinek százalékos megoszlásai Homokos vályog 55,0 % Középkötött vályog 45,0 » Kisbalaton 6 A Balatontól Ny-ra fekvő É-D irányú belvízrendszer .„330,29 km2 vízgyűjtőterületéből 179,69 km2 belvizártér. Jelenleg belvizi szivattyútelepe nincs, a meglévő szivattyúállások kapacitása is kevés. A jövő feladatai közé tartozik a külvizek elvezetésének megoldása, a főcsatornák bővitése, csatornahálózat süri- tése és a szivattyútelepek építése. A belvízrendszer 4 öblözetből áll: p a./ Zala balparti alsó öblözet. 103,3 km - bői 57,0 km2 belvizártér. Az alsó déli részén található a Kisbalatoni körcsatornával övezett Kisbalaton természetvédelmi rezervátum nagyobb része. Ezt a belvízrendezésből kikapcsolt területet állandóan - kivéve a száraz nyarakat - nyilt viz, vagy tocsogós nád borit- ja. A tözeges talajon a talajvizszint a Zala folyó mindenkori vízállásának függvénye. A Pánoki vízfolyás és a Gyöngyös patak által hozott külviz is az öblözetet terheli. Az öblözet belvizeinek átemelésére 5 szivattyúállás szolgál. Főcsatornái: A 0,53 m^/s vizvezetőképes- ségü Öregberki csatorna vize a Zalába ömlik; a Kisbalaton körcsatornába jutnak 1,08 m-^/s vizvezetőképességü Keszthelyi határ árok és a 0,54 m-ys vizvezetőképességü Kenderáztató csatorna vizei. A Kisbalaton körcsatorna 1.50 nugS zsilipen torkollik a Zalába; a 3.50 nr/s vizvezetőképességü Óberek csatorna a Gyöngyös patakon lévő osztóműtől indul és a Héviz-Pánoki külvizcsatornába torkollik. Az öblözet fajlagos vizlevezetéöe kb. 100 lit/s. km2. b/ Zala balparti felső öblözet.30,0 km2 vizgyüjtőterületből 16,22 km^ belvizártér. , Az E-D irányban hosszan elnyúló öblözetet a Zala és a zalavári^iombhát határolja. Főcsatornája az öntözőcsatornaként használt Kis Zala, mely a szentgyörgyvári túsgát felett csőzsilipen ágazik ki a Zalából és Zalavár alatt a mekenyei zsilipen át torkollik vissza. A belviz a Zala folyó töltésébe épitett csőzsilipeken is eltávozhat. Az öblözet fajlagos vizlevezetése kb. 300 lit/s. km2. a/ Zala jobbparti alsó öblözet. 118,8 km2 vizgyüjtőterületből 53,1 km2 belvizártér. Északi részén van a nyílt vizzel, náddal borított természetvédelmi rezervátum kisebbik része. A 7-8 méter vastag tőzegben a talaj- vizszint magas. A külvizeket a Marótvölgyi csatorna és a Zala-fíomogyi határárok szállítja a Zalába. A külvizek nagyrésze azonban a tőzegből épült töltés ellenére bejut az öblözetbe is. A Pörös árok és Zimányi övárok a belvizet a Zala töltésébe épitett csőzsili169
