Magyarország hidrológiai atlasza I. sorozat, Folyóink vízgyűjtője - 7. A Tisza (VITUKI, Budapest, 1958)
Jegyzetek a vízhálózatról (A vízfolyások betűrendjében)
A vízfolyás megnevezése A vonatkozó 4: 75000 térképlapok száma Ugyanitt gravitációs bevezetés is lehetséges . A Sarud - Sajfoki főcsatorna Pély községnél bujtatón megy át alatta. Hejő 4765 4766 4866 A Bükk hegység déli lejtőjén eredő vizeket gyűjti össze . Hejőkeresztur községnél szintben keresztezi a Hejő ár - apasztó csatorna , amely a Hejő árhullámait felfogja és a Sajóba vezeti. Az árapasztó építésekor a keresztező - dés előtti szakaszon felhasználták a régi Hejő medrét és a régi meder helyett, vele párhuzamosan 4,5 km hosszú mücsatornát építettek , amely Hejőszalonta felett torkolUk vissza az eredeti mederbe „ Ebbe a mücsator - nába - a Hejő és az árapasztó összefolyása után a Jobbparti töltésben létesített zsilipen át - legfeljebb csak 4 m3/s viz ereszthető „ Erre a vízmennyiségre részint malom hajtása , részint az alsó Hejőm''dernek élővízzel Q / való ellátása miatt van szükség , Az 4 m s feletti viz - hozam az árapasztó csatornán át a Sajóba Jut, A ke - reszteződés alatti szakasz még nincs teljesen kiépítve , mint belvízcsatorna működik, Hejőkürtnél a nagy tározó- képességű Holt - Tisza medrébe ömlik , ahonnan a viz a Tisza jobbparti töltésébe épített zsilipen át a Tiszába Jut „ A vízrendszernek nincs szivattyútelepe . Hejő árapasztó csa - torna 4865 4866 Az árapasztó csatorna a Bükk - hegység déli lejtőjén lerohanó forrás - és csapadékvizeket vezeti a Sajóba, 4 im^/s vízmennyiség kivételével, amely egy beépített zsilipen át a Hejő alsó szakaszába jut. így az árapasz - tótól délre eső területek mentesülnek az árhullámoktól. Az árapasztó csatornának a Sajó és a Hejő közötti sza - kasza mesterséges, ásott meder , innen 4,5 km hosszban ban a Hejő régi medrét használták fel, ellentétes irányban , majd feljebb a Szardai patak ( a Kulcsárvölgyi patak alsó folyásának neve ) medrét szabályozták Ernőd község délkeleti határáig „ Ettől felfelé jelenleg még sza - bályozatlan ( lásd a Hejőre vonatkozó Jegyzetet is ) „ Hódtó - Kístiszai lő - csatorna 5464 A katonai térképek Hódtavi csatornának nevezik , Kettős szerepe van : a belvizek levezetése mellett , az öntözé - si idényben öntözővíz szolgáltatására is felhasználják „ Ez utóbbi feladatát részben megszüntették azzal, hogy az öntözővíz az öntözendő terület nagy részére a lúd - vári szivattyúteleptől a Sártó - Ökröstói, a Kopáncs - Kístiszai főcsatornákon, majd a Gyulói csatornán ke - resztül jut el. Ez a vizvezetés azért is vált szükséges - sé , mert a Hódmezővásárhely lakott része mellett ha - ladó csaiornaszakasz az amugyis mélyfekvésü területet elvizenyősitette . A főcsatorna kezdeténél épült tarjánvégi tiltó , amely a Pálé ág és a Szőlőhalmi - Keselyűst csa - tornák vizét tereli el a Sártó - Ökröstói főcsatornába . A vizgyüjtöből a viz háromféle módon vezethető le : 4./ Alacsony tiszai vízállás esetén a viz a Porgány összekötő csatornán át a Kósdi főcsatornába , majd a 252
