Magyarország felszíni vizei (VITUKI, Budapest, 1967)
2. A VÍZFOLYÁSOK
IRODALOM 1. Dr. Lesenyei József: Felszíni vizeink vegyi jellemzése és szennyezettsége. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest 1953. (Kézirat) 2. Pásztó Péter: A Duna magyarországi szakaszának vizsgálata a nemzetközi Duna- vizsgálat keretében. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 121/1960. szám. (Kézirat) 3. Magyarország vízkészlete, II. Vízfolyásainak minőségi számbavétele. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest 1957. 2.4. A VÍZFOLYÁSOK HORDALEKVISZONYAI10 2.4.1. A hordalék keletkezése A vízfolyások hordaléka az erózió termékeiből áll. A felszíni erózió üteme egyrészt a vízgyűjtőterületet felépítő kőzeteknek az éghajlat szerint is változó aprózódásától és m állékonyságától, másrészt a felszínen lefolyó csapadékvíz munkaképességétől függ. Az utóbbi arányos a lejtő meredekségével. A hordalékképződés fő fészkeit tehát hegy- és dombvidékeinken kell keresnünk, ott, ahol laza, könnyen málló, főként üledékes kőzetek alkotják a felszínt és azt nem védi eléggé összefüggő növénytakaró. Ilyenek elsősorban a Dunántúl kiterjedt lösz-, agyagos-lösz és löszös- homok területei (a Sió, a Kapos, a Zala, és a Dráva vízgyűjtőjében), továbbá a Bakony, a Gerecse és a Pilis lejtőire ülepedett lösz- és löszös- homok takaró. Hasonlóan sok hordalékot adnak az Északi-hegyvidék gyorsan málló vulkáni tufái (a Mátra, a Börzsöny és a Zempléni hegységben), illetve a hegyek oldalát vastagon borító laza üledékek. A hordalékképződés ütemét nagymértékben sietette a veszélyeztetett lejtők természetes védőtakarójának, az erdőknek kíméletlen irtása, a túl- legeltetés, illetve a szántó- és szőlőterületek erőteljes kiterjesztése a zárt növénytakaróval (erdő, legelő) védett felszín rovására, amiről jó tájékozást nyújt a Stefanovits-féle talajeróziós térkép [3]. A felületi erózió mellett a folyók hordalékviszonyainak alakulásában jelentős szerepet játszik a lineáris erózió, amelynek eredménye a vízmosás. A vízmosásokban már nem a felületen, hanem a fenék mélyítésével hat az erózió. Kialakulásuk — méreteikhez viszonyítva — esetenként meglehetősen gyors. A Nyúl-i vízmosás például, amely hazánk legnagyobb vízmosása — szélessége 50 m, hossza több mint 500 m, mélysége helyenként a 35 m-t is eléri — 130 év alatt fejlődött ki. Magyarország jelentősebb — 5 m-nél mélyebben bevágódott — vízmosásait, amelyeknek összterülete mintegy 30 000 ha-ra becsülhető, a 37. ábrán szemléltetjük. A vízmosások mellett — megnevezésüket mellőzve — feltüntettük az 10 Irta: -f-Dr. Károlyi Zoltán és Dohnalik József 76
