Magyarország felszíni vizei (VITUKI, Budapest, 1967)

2. A VÍZFOLYÁSOK

28. ábra. A magyarországi vizek hőmérsékletének alakulása

érkező további jégtáblákat, és a folyón alulról felfelé haladó irányban jégtakaró alakul ki (29. ábra).

A jégtakaró alatt, mivel hőszigetelőként hat, még nagy hidegben is megszűnik a további tömeges jégképződés. Csupán a jég alsó felületével közvetlenül érintkező vízrészecskék hozzáfagyásával, és a felsőbb, sebes- vizű, szabadon maradt szakaszokról alája sodródó jégtömegek révén hízik. Vastagsága ezért nem egyenletes. Ott, ahol a megállás alkalmával összetorlódtak a jégtáblák, esetleg több méter vastagságú, ahol viszont alulról állandóan súrolja, koptatja a szűk szelvényében nagyobb sebességgel haladó víz, még igen kemény télen sem vastagabb 25—30 cm-nél.

Tavaszai a hóolvadásből és esőzésből származó árhullám szakítja fel és darabolja össze a folyók jégtakaróját. A jégtakaró megbomlása tehát felülről lefelé haladó értelemben következik be (29. ábra). Az árhullám mint valamilyen seprő, tolja maga előtt a jégtakaró maradványait. Egy- részük közben a partra tolódik és ott egy helyben olvad el, nagyobb részük úszva folytatja útját és úgy pusztul el, hiszen felaprózott állapotban már nagy felületen éri a napsugárzás, a melegedő levegő és víz,

59