Magyarország felszíni vizei (VITUKI, Budapest, 1967)
2. A VÍZFOLYÁSOK
rendszerében, de még a Tiszán is, előbb-utóbb már csak az élővilág fennmaradásához szükséges minimális vízhozam marad meg az öntözés idején a mederben. A Keleti főcsatorna 50 m3/s vízszállítóképessége meghaladja a Tisza legkisebb hozamát, amely a vízkivétel helyén, Tiszavasvárinál, alig 45 m3/s, és a körösvidéki öntözések már 1954-ben 9 m3/s vizet kaptak — a tiszalöki rendszer és a Hortobágy-főcsatorna közvetítésével — a Tiszából, többet mint a Hármas-Körös kisvize Gyománál. Az öntözéssel nyilvánvalóan megváltozik az érintett területek víz- háztartása, hiszen sok helyütt még a talajvízszint tartós megemelkedését is megfigyelték. A többlet-termés révén a talajból elvont transzpirációs vízmennyiség nagyságára és a vízforgalom megváltozására vonatkozóan részletes, általánosítható eredményeket adó, tanulmányok azonban még nem készültek. 2.2. A VÍZFOLYÁSOK HŐMÉRSÉKLETI ÉS JÉGVISZONYAI» 2.2.1. A hőmérsékleti viszonyok A folyóvizek hőmérséklete — azonos légköri viszonyok között — a) a mederben tovahaladó vízrészecskék eredetétől, h) a levegővel érintkezésben megtett útjuk hosszától és c) a vízmozgás turbulenciájától függ. aj A kisebb vízfolyások hozamában — különösen kisvíz idején — aránylag nagy hányaddal vannak képviselve a közvetlenül beszüremkedő talajvizek, amelyeknek hőfoka kb. megegyezik az illető hely évi középhőmérsékletével, tehát télen viszonylag meleg, nyáron viszonylag hideg. Ennek megfelelően alakul a kisvízfolyások vizének hőmérséklete. A természetes és mesterséges tavak lefolyása is magán viseli a víz eredetének bélyegét. A befagyott tó jégpáncélja hőszigetelőként hat, alatta nem hűl le fagypontig a víz. A kifolyó víz tehát télen meleg, hosszabb- rövidebb szakaszon nem fagy be. Ipari szennyvizek is befolyásolják a befogadó vizének hőmérsékletét. b) A vízfolyások vizét útjában közvetlenül éri a napsugárzás, amely különösen nyáron hatékony. A Duna júliusi középhőmérséklete a magyarországi szakaszon Rajkától Mohácsig mintegy 4 C°-kal növekszik, de megállapítható az évi középhőmérséklet növekedése is (mintegy 2 C°). Télen viszont, a hideg levegővel való érintkezés folytán, lehűl útjában a folyóvíz, de ez a hatás alig mutatható ki, mert a víz és a levegő közti hőcsere aránylag csekély mértékű. A dunavíz januári középhőmérséklete mintegy 0,5 C°-kal alacsonyabb az országból való kilépés helyén, mint a belépésnél. c) Végül a vízmozgás turbulenciájával függ össze, hogy a folyóvizek hőmérséklete — az állóvizekkel ellentétben — egyazon szelvényben a meder bármely pontján gyakorlatilag azonos. Erősen kiszélesedő 8 Irta: dr. Lászlóffy Woldemár. 57
