Magyarország felszíni vizei (VITUKI, Budapest, 1967)
2. A VÍZFOLYÁSOK
220 km-re, is éreztetik hatásukat. A Körösökön 110 km-nyire, Békésig hat vissza a Tisza, de fordítva: a Körös is visszaduzzasztja a Tiszát. A Duna áradásai a Sió alsó szakaszán tartanak magas vízszint és így tovább. Az árhullámok levonulásának jellegzetes tünete ellapulásuk. Az előrehaladó víztömeg egy része a medret tölti meg, majd a hullámteret önti el, tehát lemarad, tározódik. A hullám tetőző hozama és (hacsak a völgy össze nem szűkül) magassága is, továbbjutása közben fokozatosan csökken. Az árvíz időtartama viszont ugyanakkor a folyón lefelé haladva növekszik, hiszen minden szelvényen ugyanakkora víztömeg vonul le. A tározódás hatása különösen érdekesen nyilvánul meg a Tiszán, amelynek tetőző hozama alig tér el Vásárosnaménynál és Szegednél, holott közben jelentékeny mellékfolyók vizével bővül. Ez azonban csak a tározódás ellen- súlyozására elegendő (19. ábra). Igen nagy a tározási veszteség a Dunán a Szigetközben is, ahol a hullámtér helyenként 3—5 km széles. Az áradások üteme nagyon különböző, a vízhozam, az esés és a mederszelvény függvénye. Kisebb vízfolyásaink néhány óra alatt lezajló árhullámairól nincs adatfeldolgozásunk, de vizük órák alatt métereket emelkedhet. A Felső-Tiszán 24 óra alatt 3—4 m-rel is nőhet a vízállás, de Szegednél már ritka a napi 1,5 m-t meghaladó vízszinváltozás, ami az árhullámok előbb említett ellapulásának a következménye. Épp így jellemző, hogy a nyári félévben a Duna egyik napról a másikra Pozsony- nál 2—3, Budapestnél 1—1,5, Mohácsnál 0,8—1,2 m-rel áradhat. Jeges árvizek alkalmával viszont órák alatt következhetnek be ugyanilyen nagyságrendű változások. Az esésnek és a meder pillanatnyi teltségének (és tőle függően az áradás hevességének ill. az ellapulás mértékének) megfelelően az árhullámok levonulási ideje nagyon változó. A Duna árhullámainak rajkai és mohácsi tetőzése között 4—6 nap szokott eltelni. A tetőzés levonulási sebessége — a vízállás szerint —■ 1,6—5 km/óra. Mintegy 14 napba telik, amíg a Tiszabecsnél észlelt tiszai árhullám a Szegedig terjedő 582 km-es utat megteszi. Az előrehaladás sebessége tehát átlag 1,7 km/óra, de a mellékfolyók viselkedése szerint igen tág határok között változik. Sőt, az egymásraszaladás miatt a hullámok nagy részének útja nem is követhető ilyen hosszú úton. Éppen a nagy ingadozás az oka, hogy a levonulási időkről nincsenek a kisebb vízfolyásokra vonatkozóan kiszámított adataink. Végezetül néhány szót az árhullámok tartamáról. Általánosságban megállapítható, hogy a kisebb, heves vízjárású vízfolyásokon órákig, fő- folyóink alsó szakaszán hetekig tart a kiöntés, tehát annál hosszabb, minél nagyobb a vízgyűjtőterület. Arányos az árvíz tartama az árhullám magasságával is, viszont fordítottan arányos a völgy esésével. Amíg a partok magasságát meghaladó vízállás tartama évi átlagban a Tiszán Vásárosnaménynál csak 4,0 nap, Tiszafürednél már 27,6 nap és Csongrád—Szeged közt 36,5 nap. A Sebes-Körösön Körösszakáinál csak átlag 4,2 napon át van a medren kívül a víz, Békésnél viszont 32,9 napig. 38
