Magyarország felszíni vizei (VITUKI, Budapest, 1967)

2. A VÍZFOLYÁSOK

Évi átlagos csapadék, C, mm /év

É

vi átlagos lefolyás, L,mm/év

9. ábra. Az évi átlagos csapadék és a lefolyás összefüggése Magyarország területén. (A pontok jelölése ua., mint a 8. ábrán)

A vizsgált időszak minimumai a sokévi átlag 14 és 75%-a között ingadoznak, a maximumok elérik a sokévi átlag 151—370%-át. A határértékeket a vizsgált szelvény vízgyűjtőterületének függvényében felrakva kitűnik, hogy az évi középvízhozam ingadozásának mértéke fordítottan arányos a vízgyűjtőterület kiterjedésével, ami természetes is (11. ábra). A felső határértékek pontjaiban bizonyos szabályszerű elrendeződést látunk. Az ország szárazabb keleti felének vízfolyásaira vonatkozó pontok a kiegyenlítő vonal fölé esnek, a csapadékosabb nyugati és északi vidékek vízfolyásaira vonatkozók pedig alája. Szavakkal kifejezve ez azt jelenti, hogy a Tisza és a Körösök valamint a Zagyva általában vízben szegény rendszere a csapadékos esztendőkben viszonylag sokkal több vizet szállít, mint a Sajó, a Szamos, a Rába és a Dunántúl többi, vízben bővebb vízfolyásai, amelyek nem olyan érzékenyek a nedves és száraz évek váltakozására.

23