Magyarország felszíni vizei (VITUKI, Budapest, 1967)
2. A VÍZFOLYÁSOK
2. A vízfolyások 2.1. A VÍZFOLYÁSOK VIZJARASAi A Siót és a Zagyvát kivéve nincs számottevő vízfolyásunk, amely az ország határain belül eredne. A folyók vízjárását vizsgálva tehát át kell lépnünk hazánk politikai határait, és — természetesen — vízgyűjtő- területük egészére kell fordítanunk figyelmünket. Az alábbiakban ezért a Duna titeli szelvényéhez tartozó vízgyűjtővel foglalkozunk, amely természeti egység, és magában foglalja a bennünket érintő egész területet. A szóban forgó terület domborzatát, vízhálózatát és csapadékviszonyait az 1. és 6. ábra tünteti fel. 2.1.1. Az évi átlagos lefolyás A napról napra és óráról órára változó lefolyási viszonyok jellemzésében a sokévi átlagos lefolyásból indulunk ki. Az átlagos lefolyás éghajlati tényezőktől (csapadék, hőmérséklet és az elpárolgást szabályozó egyéb tényezők, mint a levegő páratartalma és a szélviszonyok) és a térszín adottságaitól (domborzat, a felszín vízáteresztő- és víztartóképessége, növénytakaró, talajművelés) függ. Az utóbbiak hatása részben közvetlen, amennyiben a lefolyás sebességét, ill. a csapadékvizek összegyülekezését érinti, részben közvetett, amennyiben az éghajlati tényezők alakulását befolyásolja. A sokévi átlagos lefolyás mértéke tehát a csapadékon kívül elsősorban a domborzattól függ, mégpedig annál nagyobb mértékben, minél kisebb vízgyűjtőterületről van szó. Tudvalevő, hogy az évi átlagos csapadékmennyiség a tengerszint feletti magassággal növekszik. Első pillanatra valóban meglepő a hasonlóság a domborzati és a csapadék-térkép között. Tüzetesebb vizsgálattal azonban lényeges különbséget állapíthatunk meg a fő légáramlatok irányának kitett és az esőárnyékban fekvő helyek évi csapadékmennyisége között. Közismert például egyrészt a Tátra csapadékszegénysége, másrészt a mediterrán légáramlatoknak kitett Északkeleti-Kárpátok 1 írta: dr. Lászlóffy Woldemár. Az adatok összefoglalásában Csermák Béla, Puskás Tamás, dr. Szesztay Károly és dr. Zsuffa István voltak a szerző segítségére. 2 17
