Magyarország felszíni vizei (VITUKI, Budapest, 1967)

3. AZ ÁLLÓVIZEK

(háromszori, vagy legalább kétszeri) észlelés alapján lehet megfelelően tájékozódni. Az ábra azt is mutatja, hogy szálcsendes időben az állóvizek mélyebb rétegei — a víz igen kis molekuláris hővezetőképessége miatt — még sokkal kiegyenlítettebben követik a levegőhőmérséklet változásait, mint a felszíni vízréteg. A magyarországi, viszonylag igen sekély állóvizekben mégis ritkán alakul ki 1—2 C°-ot meghaladó hőmérsékleti gradiens, mert a szélokozta átkeveredés megakadályozza a tartós hőmérsékleti rétegződést.

A 45. ábra a Balaton havi közepes vízhőmérsékletének alakulását mutatja a parttól 100 m-nyire végzett napi háromszori mérés alapján, összehasonlításul megadtuk a parton elhelyezett 3 m2 felületű 50 cm mély párolgásmérő kádban mért vízhőmérsékleteket, továbbá a levegő és a talaj hőmérsékleti adatait is. A havi és az évi közepes felszíni vízhőmérsékletek — mint látható —• általában néhány C°-kal magasabbak a meteorológiai műszerházikóban mért levegőhőmérsékletnél.

A víz, a talaj és a levegő hőmérsékletének eltérő viselkedése főként sugárzási adottságaik (albedó, effektiv kisugárzás) és fajhőjük különbözőségére vezethető vissza. A nagyobb fajhő (hőmérsékleti tehetetlenség)

C'

44. ábra. Példa a levegő, a talaj és az állóvizek napi hőmérséklet-ingadozására

95