Madarassy László: Síkvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
4. A termőföldek és környezetük vízrendezése
4 A termőföldek és környezetük vízrendezése Összefoglalva az előző magyarázatokat megállapíthatók: a gyűjtők tetszőleges hosz- szúságúak lehetnek, tisztítóaknákat nagyon ritkán, és csak akkor ha szabályozási funkciójuk is van, irányzunk elő. A talajcsövek esése A talajcsövek esese vagy lejtése (/) a terep esésének függvénye. A megengedhető minimális esés általában l°/00 (ezrelék), a maximális esés nincs korlátozva. Gyűjtők esetén, hogy takarékoskodjunk a földmunkával, ennél kisebb (0,5-0,7°/00) esést is használhatunk A gyűjtők vízszállító képességének mindig megfelelőnek kell lennie, ezért előfordulhat, hogy nem egy. hanem kettő egymás mellé fektetett dréncsőből áll a gyűjtő Ä szívók mélységének és távolságának meghatározása A továbbiakban a szívók mélységével (d) és az egymástól való távolságukkal (L) kapcsolatos szempontokat tekintjük át, A hálózat e két paramétere szorosan összetartozik, ugyanis nagyobb fektetési mélység esetén a szívótavolság is nagyobb lehet, A szívók mélysége A szívók mélységét elsődlegesen a növénytermesztés igényei határozzák meg, de vannak egyéb szempontok is. így például a minimális földtakarást a teherelosztás és a fagy- határ adja. mely 0,8 m. tehát a legkisebb fektetési mélység, figyelembe véve a csőátmérőt is. kb. 0,9 m. A növénytermesztés szempontjából kedvező talajvízmélység a szántóföldi növények zöménél 0,9-1,4 m között van Ennek megfelelően a talajvízmélység átlaga az általános fektetést mélység, azaz 1,15 m. Az 1,15 m csak átlagos mélység, vagyis egy-egy szívómélység a terep változékonyságától függően 0,9-1,4 m között változhat. Ezt az értéket nem tudjuk minden esetben betartani, de törekedni kell rá Bizonyos terepviszonyoknál egy-egy szívószakaszon megengedhető még az 1,8 m-es fektetési mélység is. A szívók távolságának meghatározása A szívók távolságának meghatározása történhet tapasztalati úton, kísérleti telepek mérései alapján és szivárgáshidraulikai számításokkal. A szívók távolságát a tanulmányi feladatoknál, de a gyakorlatban is a tervező kiindulási adatként kapja meg, például a vízrendezési talaicsövezési szakvéleményben. Amennyiben szükség van a dréntávolság számítására, azt általában szivárgáshidraulikai képletekből számítjuk. Több módszer is ismeretes, a legelterjedtebbet, a módosított Hooghoudt-képletet és annak használatát a következőkben ismertetjük A módosított Hooghoudt-összefüggés ahol L — a szívótávolság, m, ki, ki — a szívó felett, illetve a szívó alatt lévő talajréteg vízvezető képessége, m/d, h — a tervezett depressziós görbe középpontja a talajcsövek fektetési síkja felett, m, q — a mértékadó elvezetési intenzitás, egyúttal a vízterhelés, m/d, hz —- egyenértékű rétegvastagság, m. Az egyes változók jelentését a 28. ábra mutatja. 88 ©Phare Program HU-94.05
