Madarassy László: Síkvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
4. A termőföldek és környezetük vízrendezése
4, A termőföldek és környezetük vízrendezése — kitűzési vázlat, — méret- és mennyiségszámítás, — költségvetés. — számítási összefoglaló A következő pontokban a tervezés menetét egy kb. 50 ha nagyságú terület példáján mutatjuk be. Az ismertetésnél feltételezzük, hogy a hallgatók a 3. fejezetben szereplő ,,Felszíni vízrendezés és vízelvezetés" című feladatot mar megismerték 4,3.2.L Drénezés tervezésének előkészítő munkái Az előkészítő munkák célja a 3.1.3 pontban már megismertekhez hasonlóan a terület megismerése és minden olyan adat beszerzése, mely hatássa! van a tervezésre. A talajcsövezés tervezése függ a talaj minőségétől, a terület hasznosítási módjától és a talajjavítási igényektől. Ezek a csak részben műszaki tényezők olyan mértékben dominálhatnak, hogy a mérnök egy megalapozottabb tervezés érdekében előzetesen egy ún. vízrendezési talajcsö- vezési szakvéleményt készíttet, melyet állami támogatás igénybevétele esetén a jogszabályok is előírnak. A szakvélemény megadja azokat az adatokat, melyek a terv elkészítéséhez szükségesek. Ilyen adatok általában a terület természeti adottságai, a művelés módja, a talajjaví- tasi igény, a talajkémiái adatok, a fizikai talajféleség, a szivárgási tényező, a vízzáró réteg mélysége, az agrohidrológiai adatok és a javasolt hálózat adatai és méretei Egy oktatási feladatnál ilyen előkészítő munkákra nincs lehetőség, a hallgatók ezek egy részét kiindulási adatként megkapják vagy feltételezés útján felveszik. A tanulmányi feladatoknál az előmunkálatok keretében a következőket javasolt elvégezni: — a helyszínrajz tanulmányozása, a domborzat megismerése, — a mélyedések (veszelyeztetett területek) kiszínezése, a magaslatok kijelölése, — a tervezési terület lehatárolása. — a drénvíz bevezetési helyének vagy a drénvizátemelö helyének megválasztása. Az alaptérkép előkészítése A tervezés megkönnyítése céljából hasznos, ha a szintvonalas térképen színezéssel kiemeljük a legmélyebb és legmagasabb részeket Elegendő, ha a helyszínrajzon a legmélyebb részeket zöld, a legmagasabbakat pedig barna ceruzával színezzük ki. Ezek szemléltetésére példaképpen a 27. ábrát mutatjuk be A befogadó kiválasztása A legtöbb mezőgazdasagi területen található befogadó, vagyis belvízcsatorna, vízfolyás vagy tározó. Az évközi feladatoknál azt feltételezzük, hogy ezekbe közvetlenül, gravitációsan is bevezethető a drénhaiozato'k vize, vagy azt. hogy drénvizátemelö szivattyútelepet kell alkalmazni. Ez utóbbi tervezese főleg gépészeti feladat, ezért ennek tervezési részleteivel nem kell foglalkozni A gyűjtök helyének kijelölése A gyűjtők a szívók vizét fogadják be és bizonyos feltételek esetén osztják szét (nedvesség kiegyenlítés). A gyűjtő lehet meglévő nyílt csatorna vagy zárt föld alatti csővezeték Az első esetet nyílt gyííjtős, a másodikat zárt gyüjtös rendszernek nevezzük. A zárt gyűjtő készülhet perforált és perforáció nélküli csőből is. Homok talajoknál a feliszapolódás miatt általában perforáció nélküli gyűjtőt használunk Nyílt gyűjtőt csak a terület szélén és olyan helyeken tervezünk, ahol egyébként is szükség van árokra, például utak mentén. Zárt gyűjtőt ezzel szemben korlátozás nélkül lehet tervezni. A szabdalt, nyugtalan domborzatú helyeken nyílt gyűjtőt általában nem építünk, mert ezzel csak tovább szabdalnánk a területet ©Phare Program HU-94.05 85
