Madarassy László: Síkvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)

4. A termőföldek és környezetük vízrendezése

4. A termőföldek és környezetük vízrendezése

k — a nyelőkőzeg (alsóbb réteg) szivárgási tényezője, m/d.

A nyelőrakatok a 21. ábrán látható módon kombinálhatok talajcsövezéssel

f

l

tqlqjfel szín

50 - 100 m

i I

körkörös bordázató perforált, fiexibitis

/ dráncsó

kavics rakat, / nydótest

J.

/ Dnom * 80 mm , befogadó

:V H l

• 9 9 : °

'* s v. •-)r—^ szivárgás iránya 1i5 - 2i0 m

vb//, ///,'//,'.>,,,,/////■// \ '77V7777T77777777

.vízzáró réteg

Ahogy az ábrán látható, a dren összegyűjti az átmenetileg tulnedvesedett talajszeive- nyek víztöbbletet, a nyelörakat pedig ezt a vizet a terület kevésbe nedves részein az ún miki-omagaslatok környezetében elszivárogtatja A nyelörakatokat egymás hatásterületén kívül kell elhelyezni Ilyen módon nedvességkiegyenlítődés jöhet létre és ez kedvező a csapadék termőföldön tartása érdekében is

Fedett víznyelő

A fedett víznyelők vízelvezetőhöz, például céldrénekhez vagy dréníurtökhöz csatlakozó viznyelőrakatok Az ilyen víztelenítési modot francia rendszerű drénezésnek is nevezik

A vízelvezető talajcsöhöz csatlakozó fedett víznyelő többféleképpen is kialakítható Maga a nyelőtest lehet:

— kő- vagy homokos kavics rakat,

— műanyag szivárgó test,

—szivárgó lemez

Műszaki víztelenítesre alkalmazott változatait nevezik síkdrennek is. Ez üreges vízbefogadó műanyag szivárgotestből vagy függőleges szivárgó lemezből és az ezekhez csatlakozó dréncsőből áll. Az utóbbi megoldást szemléletesen vitorlás drénnek is hívják, a függőleges rész mintegy "befogja" a vizet és a dréncső pedig elvezeti azt

Egyszerű kivitelezhetősége miatt leggyakrabban a 22. ábrán lathato homokos kavicsból készült nyelőtestet használjuk. A felszíni víz hozamától függően a víznyelő 3,0-6,0 m hosszúságban zúzott kőből vagy kavicsból áll. A víznyelőnek nem kell külön munkagödör, azt közvetlenül a drénarokba lehet helyezni. Az ábrán latható kialakítás szerint először a nyelőhöz csatlakozó drénárok földvisszatöltése készül el szakaszokban és azután a két szakasz között kimaradó 3-6 m hosszú teknőbe öntik a homokos kavicsot Építéstechnológiai szempontból ennek fordítottja esetenként praktikusabb lehet, ekkor a rakat nem teknö©Phare Program HU-94.05

79

21. ábra. Nyelőrakat és talajcsövezés kombinálása