Madarassy László: Síkvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
4. A termőföldek és környezetük vízrendezése
4. A termőföldek és környezetük vízrendezése A fj. vízteleníthető hézagtér és a k szivárgási tényező között viszonylag szoros korreláció mutatkozik, amely lehetőséget ad, hogy a szivárgási tényezőből számítsuk a vízteleníthető hézagtér értékét. Ilyen például az 1. fejezetben megismert (2) jelű van Rears egyenlet. A céldrének Lh hatótávolságát, m-ben az képlettel becsülhetjük. A képlet alapján a leggyakoribb értékeket (q = 3 mm/nap, hsz = 0,6 m) figyelembe véve a céldrén hatótávolságára, Lh » 300 k adódik. A drénárok közelébe jutott víz a 0,3 m széles drénárkon keresztül szivárog le a dréncsőhöz. A víz érkezhet egy oldalról (lejtőmegszakító drén) és két oldalról (vápa közepén húzódó drén) a céldrénhez. A tapasztalatok szerint ahhoz, hogy a két oldalról a drénárokhoz érkező víz megfelelően le tudjon szivárogni a dréncsőhöz, az árokvisszatöltés legalább háromszor nagyobb vízvezető- jű legyen, mint a művelt réteg. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a hatótávolságot csökkentjük, hogy a drénárok vízterhelése is csökkenjen. A céldrént (egyszál talajcsövet) keskeny mélyedések víztelenítésére lehet jól használni, a széles lapos mélyedésbe viszont több egymással párhuzamosan haladó csőre van szükség. Itt is tekintettel vagyunk arra, hogy a csövek ne kerüljenek túl mélyre, mert akkor a csapadéktöbblet nehezen jut a dréncsőhöz. Előfordulhat, hogy ilyen lapos helyen nemcsak a felszíni víz okoz kárt, hanem időnként a talajvíz is. A talajvíz viszont csak akkor vezethető el vagy szabályozható, ha a csövek lejjebb vannak a talajvíz felszínénél. Ezen okból a dréncsövek ilyenkor mélyebbre kerülnek, kb. 1,2-1,6 m-re, és emiatt a felszíni víz könnyebb bejutását a drénarokba helyezett nyelőkkel segítjük. Ugyanilyen megfontolásból a drenfűrttel érintett területet vakonddrénezzük, mert ezekben a csőszerű járatokban a víz könnyebben jut a drénárokba. A drénfurtben a dréntávolságot a hatótávolságból kiindulva határozzuk meg, de figyelembe vesszük, hogy a lapos és esés nélküli felszín miatt a víz nehezebben jut az árokhoz, ezért a csőtávolságot általában 25-35 m közé tervezzük. A dréncsövek hidraulikai méretezése A dréncsövek átmérőjét és esését úgy kell megválasztani, hogy a dréncső képes legyen túlnyomás nélkül elvezetni a belépőnyílásokon erkező vízhozamot. A lejtésből származó magasságkülönbség egyezzen meg vagy legyen nagyobb a súrlódásból származó K nyo- másveszteségnél. A csővezetékek nyomásveszteségét a Darcy-Weisbach-a\apösszefuggésse\ számíthatjuk. A — ellenállási tényező, dréncsöveknél A = 0,03, /— a dréncső hossza, m, v — a középsebesség, m/s, d— a belső átmérő, m (bordázott dréncső eseten a belső 'legkisebb átmérő), Q — szállított, vízhozam, m Vs, B — az állandók összevonásából adódó mennyiség, s2/nv és A (12) képlettel a dréncső súrlódási veszteségeit akkor számítjuk, ha méretezési segédletek nem állnak rendelkezésünkre. (A jegyzetben a hátrább található 34. ábrán adunk ilyen segédletet.) Ez a képlet permanens állandó (időben változatlan és a cső mentén állandó) vízhozamot feltételez Ugyanakkor a drénbe a víz a belépő nyílásokon (perforáción) 76 ©Phare Program HU 94.05
