Madarassy László: Síkvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
3. Felszíni vízrendezés és vízelvezetés
3. Felszíni vízrendezés és vízelvezetés A belvíz levezetése utáni teendők A belvíz-védekezési készenlét megszüntetése, a veszélyek csökkenésének függvényében, szakaszonként és fokozatonként történik A készenlét megszűnte után a védelemvezető haladéktalanul számba véteti a védekezés céljára más szervektől igénybe vett anyagokat, eszközöket és felszereléseket és ezeket visszajuttatja eredeti telephelyére A védekezés során tönkrement anyagot, eszközt és felszerelést selejtezted, a hasznavehetőket jó állapotba hozatja és elraktároztatja 3.8 Felszíni vízrendezés és vízelvezetés összefoglalása Az előző részekben részletesen foglalkoztunk a felszíni víz elevezetésére szolgáló csatornahálózatok fejlesztésének tervezési kérdéseivel, továbbá tárgyaltuk a vízelvezető müvek építését, fenntartását és üzemeltetését. Összefoglalásaként ismerjük meg milyen munkarészekből áll a fenti célú munkák kiviteli tervdokumentációja Ennek részei általában: — műszaki leírás, — helyszínrajzok (általános, elrendezési és részletes), — hossz-szelvények, — keresztszelvények, — műtárgy és részlettervek, — kitűzési terv, esetleg kitűzési vázlat, — méret- és mennyiség-kimutatás, — költségvetés vagy becslés, — kivitelezési ütemterv, — a létesítmények üzemeltetési és fenntartási leírása vagy terve Műszaki leírás A műszaki leírás összefoglalja az előzményeket, az alapadatokat, a tervezett munkák lényegét, a költségeket, az engedélyeket és a tervjegyzéket A vízrendezés műszaki leírására példát a következő oldalon találunk. Helyszínrajzok Az általános és elrendezési heiyszínrajz a létesítmény méreteitől függően 1:10 000 - 1 : 50 000 méretarányban készül. Megmutatja, hogy a beruházás hogyan illeszkedik a környezetéhez és milyen a kapcsolata vele. A részletes heiyszínrajz 1 : 1000 - 1: 10 000 méretarányú, részletesen tartalmazza a tervezett munkák adatait Hossz- és keresztszelvények A hossz- és keresztszelvények a bonyolultabb csatornákról készülnek. A hossz- szelvény mindig torzított méretarányú, láthatók rajta a partélek, a fenékvonal és a vízszintek magassági adatai, továbbá a meglévő és a tervezett műtárgyak és vezetékek is. A kereszt- szelvény általában torzítás mentes méretarányú, segítségével számba vehetők a földmunkák és egyéb pl. ut és fenntartási müvek. Műtárgy- és részletter\'ek Értelemszerűen olyan részletes kidolgozott terv, mely alapján megépíthető a szóban forgó létesítmény. Rendszerint felülnézetből, hosszmetszetből és keresztmetszetekből áll. Kitűzési terv Tartalmazza a kivitelezéshez szükséges kitűzési adatot, a vízszintes és a magassági alappontokat, az alapvonalat töréspontjaival, valamint a létesítmény helyeit meghatározó ©Phare Program HU 94 0 5 67
