Madarassy László: Síkvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
Bevezetés
1. Általános fogalmak és meghatározások Bevezetés A jegyzet az Eöt\’ös József Főiskola Műszaki Fakultás hallgatói számára készült, a síkvidéki vízrendezési ismeretek elsajátításához. A vonatkozó tantervebiek megfelelően magában foglalja a kapcsolódó talajtani, hidrológiai, mezőgazdasági és környezetgazdálkodási alapismeretek rövid és gy akorlatias felfrissítését; ezekben a fejezetekbeti tárgyaljuk a legfontosabb alapfogalmakat is. A mai vízrendezési helyzet kialakulásának folyamatát rövid fejlődéstörténeti fejezet foglalja össze. A múltban végzett vízrendezési munkáknak, ahogy más történelmi eseményeknek is, máig tartó hatása van a jelen generációjára. Ezért is ajánljuk a hallgatók figyelmébe, mert így jobban érthetővé válnak a jelenleg folyó munkák is. A jegyzet terjedelmesebb részei a gy akorlati szakmai ismereteket nyújtja. Ezekben a fejezetekben foglalkozunk a síkvidéki területek belvízhálózataival, a termőföldek és környezetük vízrendezésével továbbá a vízrendezések környezetvédelmi feladataival A létesítményeket több esetben is tervezési feladatokon keresztül mutatjuk be. jóllehet a gy akorlatban nem új müvek tervezése a tipikus, hanem a meglévők fejlesztése, üzemeltetése és fenntartása. Az ismereteknek elsajátításának, készségek fejlesztésének, a műszaki érzék kialakításának stb. azonban van egy célszerű sorrendje, ez a magyarázata, hogy tervezési kérdésekkel részletesebben is foglalkoztunk a jegyzetben. A tananyag csoportosítása felvet más szétválaszthatósági kérdési is. Gondoljunk csak arra, hogy a valóságban a különféle szakfeladatok (pl. a víztelenítés, a tározás, a vízellátás, az öntözés stb.) egymást kiegészítőén egy egészet alkotnak, amelyek szoros ösz- szefüggésben vannak, melyek a használatoknál összetartoznak. Ugyanez az összekapcsolódás vonatkozik a tervezésre, építésre és üzemeltetésre is, mert ezek a munkák sem valósíthatók meg a másik nélkül. Ugyanakkor oktatási szempontból a feladatok valamiféle szétválasztására szükség van. Tehát nem szakmai, hanem didaktikai célok indokolták, hogy a síkrvtdéki vízrendezési témakört külön jegyzetben foglaltuk. Már a bevezetőben ki kell emelni, hogy a síkvidéki vízrendezést nem lenne helyes kizárólag műszaki feladatnak tekinteni. A legfontosabb alapadatokat a műszaki tervezés megkezdése előtt a különböző hatósági szervek adják meg, illetve ellenőrzik, de nem feledkezhetünk meg a terület használóinak — főleg gazdasági környezet áltál megszabott igényeiről sem. A közreműködő szakemberek a tervezésen túl, később a kivitelezésben és üzemeltetésben is együttműködnek. A természet rendjébe való minden beavatkozás mindig nagy felelősséggel járt. A létesítmények megépítése, fenntartása és üzemeltetése, az érvényes követelmény-rendszerek (direktívák) által megszabotton, egyre alaposabb felkészültséget kívánnak meg. Ezekhez ad segítséget a jegyzet, egyrészt az elméleti és gyakorlati módszerek megadásával, másrészt számpéldák bemutatásával. Budapest, 1998. június A szerző ©Phare Program HU-94.05 5
