Madarassy László: Síkvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
3. Felszíni vízrendezés és vízelvezetés
3. Felszíni vízrendezés és vízelvezetés 3„ Felszíni vízrendezés és vízelvezetés 3.1. A felszíni vízrendezési terv meghatározása 3.1.1. A vízrendezési és vízelvezetési feladatok fő típusai Belvízrendezés. Hazánkban a felszíni vízrendezésnek, nevezetesen a belvízrendezésnek nagy gazdasági és környezeti jelentősége van, mert mint ahogy a történeti részben szerepelt, a 83 db síkvidéki belvíz öblözetben mintegy 41 ezer km2 területet érint a belvíz Egy- egy öblözetben összefüggő nyomvonalas müvekkel, azaz nyílt felszínü csatornákkal és pontszerű létesítményekkel (zsilipekkel, belvízszivattyú telepekkel), vagyis belvízrendszerrel vezetjük el a káros felszíni vizeket. A belvízrendszerek közvetlenül magát a termőFóldet nem víztelenítik, hanem csak fogadják a termő területeken, a településeken, a közlekedési felületeken stb., valamilyen módszerrel összegyűjtött káros vizeket. A belvízrendszerek alapvetően meghatározzák és befolyásolják a területhasználatokat, a közlekedést, a települések fejlődését stb., vagyis nagy jelentőségűek a területrendezés szempontjából is. (A területrendezés, olyan alapvető műszaki tevékenység, amelynek munkái a társadalmi és az ökológiai céloknak megfelelően meghatározzák a létesítményeket és a kapcsolódásaikat az adottságok és szükségletek és a komplexitás figyelembevételével.) A területrendezéssel egybeeső célok miatt, ezért a belvíz öblözetek víztelenítését szolgáló munkákat a tágabb jelentésű belvízrendezésnek nevezzük. A településeknél, ahol hasonlóan alapvető tényező a felszíni víz elleni védelem, belterületi vízrendezésről beszélünk Felszíni vízelvezetés. A felszíni vízelvezetés a helyi területhasználók igényeinek megfelelően a felszíni káros víz összegyűjtése és befogadóba vezetése. Helyi vízérzékenység és más sajátosságok miatt a települések egyedi elemeit (lakó telkeket), a termőföldeket (gazdaságok és az egyedi termesztő helyek), a közlekedési területeket stb. az időjárás függvényében káros felszíni víz veszélyeztetheti. Például ilyenek a kis területeket érintő nagy intenzitású nyári csapadékok, de általános veszély a helyi mélyedésekben összefolyó csapadék, a függő medrű vízfolyásokból kiszivárgó víz stb. is. A felszíni vízelvezetés célja az ilyen helyi (lokális) káros felszíni víz összegyűjtése árkok, csatornák, nyelők, céldrének stb segítségével, és elvezetése a területről. A vízrendezés és a víz elvezetése, néhány kivételtől eltekintve, mindig valamilyen fejlesztési feladathoz kapcsolódik, ez az oka, hogy a vízrendezési tervek általában komplex terv részeként készülnek. Ilyen komplex beruházás mezőgazdasági területnél a talajjavítás (melioráció), belterületnél a közlekedés és a közművesítés, ipari területnél az új technológia megvalósítása, természetvédelmi területnél az élőhely kialakítás és a védelem stb A gazdasági lehetőségektől és kényszerektől függően a környezetünket változtatjuk, fejlesztjük és ez sok esetben szükségessé teszi a meglévő müvek felújítását vagy átalakítását, illetve új víztelenítő hálózat építését. Csatornák és műtárgyainak építése gyakori feladat, például csak csőátereszből több mint két millió van az országban. E munkák lényeges hatással vannak környezetünkre, ezért is fontos, hogy részletesebben megismerjük ezeket. Ezt szolgálja ez a fejezet, mely a felszíni vízrendezés és vízelvezetés műveinek tervezését, üzemeltetését és fenntartását mutatja be. 3.1.2. A vízrendezési tervek típusai és tartalma A síkvidéki vízrendezés kapcsán alapvetően két tervtípust különböztetünk meg: — tanulmánytervet és — kiviteli tervet. ©[’hare Program HU-94.05 31
