A magyar vízimunkálatok története 1867–1927 (Magyar Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest, 1929)
Schick Emil: Ármentesítések
flip VÍZÉPÍTÉS e folyó hajózhatóságát biztosítani akarták. így már a műit század elején egy francia részvénytársaság alakult, amely az aldunai zuhatagokon végzett munkálatokhoz hasonló szabályozási munkálatokkal kísérelte meg a folyó hajózhatóvá tételét, de eredménytelenül. Majd a múlt század hetvenes éveinek a végén, amidőn a Ferenc-csatorna rekonstrukciós munkálatait befejezték, Türr tábornok foglalkozott a Kulpa szabályozásával és arra tervet is készített. Ezt az érdekeltek mozgalmának behatására újabb felvételek alapján a volt közmunka- és közlekedésügyi miniszter részletesebben is kidolgoztatta. Ez a terv azonban, amely a Kulpa hajózását a folyó csatornázásával kívánta megoldani, a szükséges költség hiányában, akkor nem valósult meg. A földA Traján-híd pillérjének romjai az Aldunán. mívelésügyi miniszter azonban a Kulpának ilymódon való hajózhatóvá tételére az 1908. évi XLIX. t.-cikkben foglalt beruházási törvényben 3,800.000 K-nyi költséget irányzott elő s a külön erre a célra felállított Kulpa-szabályozási kirendeltség el is készítette a csatornázás részletes terveit. A végrehajtásra azonban már nem kerülhetett sor a háború miatt. A Mura A Mura folyó Ausztriában ered, 27 km hosszban határfolyó, majd 80 km hosszú, Nagy-Magyarország területére eső folyás után a Drávába ömlik. A folyó nagyesésű, hordalékos hegyivíz és ennek következtében a partokon ősidőktől fogva óriási pusztításokat okozott. A folyó szabályozását először az osztrákok indították meg és Gráctól az ország határáig mintegy 70 km hosszban átvágásokkal és a folyónak két kőgát közé fogásával szabályozták a folyását. Az osztrákok által végzett szabályozás következményeképen azonban igen nagymennyiségű hordalék vándorolt le az alsóbb magyar szakaszra. Ez a
