A magyar vízimunkálatok története 1867–1927 (Magyar Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest, 1929)
Tomka Emil: Öntözések
148 VÍZÉPÍTÉS sőt esetleg egy-két évig tavaszi növények termelésére fordítani, majd fűmagvakkal újra bevetni és a rétöntözést újból folytatni. így művelik a réteket a külföldön is. Pl. Hannoverben a trágyázásra nem szoruló réteknél a téli öntözésekre hektáronként 6.5 mp. liter állandó vízsugarat használnak. Olaszországban, Venetia tartományban pedig, ahol a téli öntözésre használt víz nem bir elég trágya-tartalommal, 8—10 évenként feltörik a réteket és a feltörés után nedvesítő öntözéssel tengerit, meg kerti veteményeket termelnek egy-két évig rajtuk, azután újra kezdik a rét művelését. Ezek a felvilágosítások azonban sok esetben nem vezettek célhoz. Hasonló passzivitással találkoztunk gazdáink részéről azokon a helyeken is, ahol az öntözési lehetőségek már elő voltak készítve, pl. Bács megye déli részén és azoknál az ármentesítő társulatoknál, melyek, mint láttuk, az ártér öntözésére is számítottak. Ezek a lehetőségek évtizedek óta megvannak és aránylag még csak kismértékben vannak kihasználva, mert Isten adta bőtermő talajainkon a rossz csapadék-viszonyok mellett is, az ügyes-bajos öntözés gyakorlata nélkül is meg tud még ezidő szerint népességünk élni. Szántóföldek öntözése A rétöntözéseken kívül egyletünk tagjai szántóföldek öntözésénél is közreműködtek. És pedig: a) A rizstermelésnél Pusztapéklán, a Ferenc József-csatorna mellett három telep volt; egy 700 kát. holdas az államé, amelyet Bodola Lajos mérnök tervei és felügyelete mellett készítettek el, a másik 150+150 kát. holdas magánosoké, akik a földet a kincstártól rizstermelési kötelezettség mellett vásárolták és akik telepeiket a kultúrmérnökök tervei alapján rendezték be. A rizs alkalmas talajon vetve terméseredmény tekintetében bármelyik szemesterménnyel annyival is inkább kiállja a versenyt, mert a rizstermés eredménye jóformán független az időjárástól. A hazai rizsről különben köztudomású volt az is, ami a búzánkról ismeretes, hogy acélosság tekintetében páratlan. A rizstermelésnek csonka hazánkban főképpen akkor lenne jövője, ha kísérletek alapján bebizonyosodnék az, hogy a rizs szikeseinken is sikerrel termelhető. Ez esetben ugyanis a szíksók kilúgozására, tehát a szikeseknek egyéb kultúrnövények termelésére alkalmassá tételére, a rizstermelés a halastavakhoz hasonlóan alkalmas módot nyújtana. Amellett a rizs szalmája, mely a zab szalmájánál értékesebb, állattenyésztési szempontból is figyelemreméltó. b) Városi szennyesvízzel való öntözés Egyletünk tagjai, különösen a kultúrmérnökök, a városi szennyesvizeknek öntözés útján való megtisztításával is foglalkoztak. Az ily természetű telepek között a leginkább figyelemreméltó az aradi szeny- nyesvízszűrő telep, amely 1896. évben az aradi kultúrmérnöki hivatal tervei és vezetése mellett készült. Arad városának csatornázása a Shone-féle elkülönítő rendszer szerint készült. A szennyes vizeket a város nyugati oldalán elterülő, rendkívül kötött, meglehetősen szikes agyagtalajú legelőre nyomják ki. Itt kellett tehát a szűrő-
