A magyar vízimunkálatok története 1867–1927 (Magyar Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest, 1929)
Tomka Emil: Öntözések
lása is; sőt e részvénytársaság 1871—75. évek között megépítette a Ferenc József hajózó- és öntöző-csatornát is Sztapártól Újvidékig. E műveket megépítésük után egyletünk Közlönyének 1878. évfolyamában az építés ellenőrzésével megbízott Andrássy Gyula mérnök ismerteti. Ez a két csatorna Bács-Bodrog vármegyének egész délnyugati részét dominálja, úgyhogy karbahelyezésük, illetve megépítésük folytán e vidéken nagyterjedelmű öntözéseket lehet létesíteni. E lehetőségnek azonban még csak egy része van kihasználva. Az öntözések ügyének előbbrevitele terén — miként a lecsapolásoknál láttuk — a legjelentékenyebb lépés volt a Kvassay Jenő által megszervezett kultúr- mérnökség megalapítása. A kultúrmérnökök, akik közül az alkalmaztatásuk első évtizedeiben évenkint kettőt-kettőt küldtek ki államköltségen hosszabb külföldi tanulmányútra, a külföldi eredmények hatása alatt nagy lelkesedéssel karolták fel az öntözések népszerűvé tételét. E téren már a kultúrmérnökség első évtizedeiben úgy a régi öntözések karbahozatala, mint az újabb öntözések terén jelentős eredményeket értek el. így az 1880-as évek végén Józsa László kultúrmérnök vezetése alatt megépült az Aradnál a Marosból kiinduló és Nagylak alatt abba visszaömlő, közel 100 km hosszú, úgynevezett mezőhegyesi élővíz-csatorna. Ez a szép vízimű azonban, melynek megépítéséhez az impulzust ugyan a mezőhegyesi cukorgyár vízellátása adta, de amelynek céljai között a Mezőhegyesen létesítendő öntözések vízellátása is szerepelt, Aradnak ellenséges megszállása folytán ma, sajnos, nincs használható állapotban. Az 1890-es évek elején a Fehér- és Fekete-Körösök között elterülő ártér mentesítésére elkészült a lecsapolásokról szóló fejezetben már megemlített fel- fogó-csatorna. Ezt úgy tervezték, hogy az a Sebes-Körössel összeköttetésbe hozva, a mentesített vidék öntözési igényeit is kielégíthesse. Ez az összeköttetés a múlt század utolsó éveiben megvalósíttatván ott (ma megszállott területen), halastavak vízellátása mellett 856 kát. hold nagyságú rétterület öntözését táplálja. Ugyancsak a múlt század utolsó éveiben készítette el a budapesti kultúrmérnöki hivatalban Zlinszky Elek a pestmegyei Dunavölgy lecsapolásának és öntözésének első terveit. E tervek szerint a soroksári Dunaágból kiinduló öntözőcsatorna mintegy 5 mVsee. vizet vezethet az ártér öntözésére. Ezek a munkálatok — miként a lecsapolásokról szóló cikkünkben említettük — jelenleg vannak folyamatban és már befejezésükhöz közelednek. A kultúrmérnökségtől függetlenül három ármentesítő társulatunk is gondoskodott arról, hogy az ártérbe öntözési célokra duzzasztó-művekkel vizet lehessen bevezetni. így a felső-bodrogi vízszabályozó társulat Széch-mezőnél emelt egy zsilipes duzzasztót az Ondovába, amellyel 600 hold öntözéséhez és a tőketerebesi cukorgyár vízhasználatához szükséges vízmennyiséget tereli az ártérbe. A beregmegyei vizszabályozó társulat a Borsova egy elhagyott medrébe, a Beregszászon átvonuló és a Latorcába torkoló Vérkébe tereli a vizet, egy Poirée- rendszerű tűs-gáttal. Végül az alsó-fehérkörösi ármentesítő társulat a Békés-Gyulán, Békéscsabán és Békésen átvonuló és a Kettős-Körös szabályozása folytán szárazon maradt holt Körös-medret hasonlóan Poirée-féle gáttal közegészségi okokból élővízzel és egyúttal földmívelési célokból öntözővízzel látja el.
