A magyar vízimunkálatok története 1867–1927 (Magyar Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest, 1929)
Tomka Emil: Hazai lecsapolások
134 VÍZÉPÍTÉS ügyi állapotok javítása tekintetében annyira kedvezőek és nagyarányúak, hogy azokért úgy vizimérnökeink, mint velük karöltve működött birtokososztályunk méltán érdemlik meg a nemzet háláját és általában a művelt népek elismerését, annál inkább, mivel ilyen terjedelmű munkálatokat eddig sehol, a nyugati államokban sem hajtottak végre. A jövő feladatai Elsősorban is ide számíthatjuk a már megkezdett, de még be nem fejezett munkálatokat. Ilyenek a pestvármegyei Dunavölgy lecsapoló és öntöző társulat, továbbá a Tisza—szamosközi ármentesítő és belvíz-levezető társulat, nemkülönben a Kis-Balaton lecsapoló társulat által megkezdett munkálatok. Ezek a munkálatok az elől említett társulatnál Rohringer Sándor kartársunk miniszteri biztossága mellett a társulat egész területén, a Tisza—szamosközi (a trianoni határ által háromfelé szelt) társulatnál Kövessy Győző kar- társunk miniszteri biztossága alatt a Csonka-Magyarországon belül maradt részen, a Kis-Balaton lecsapoló társulatnál pedig Károlyi Sándor kartársunk tervei szerint indultak meg és előreláthatólag már néhány év alatt befejezést nyernek. A jövő feladatát képezi még az alsószabolcsi ártér lecsapolása. De ezt csak akkor lehet megindítani, ha a Hortobágy-esatornának már szintén folyamatban levő bővítési munkálatai befejezést nyertek. A jövő feladatai közé kell még sorolnunk Pest vármegye keleti (tiszai) részének, valamint Csongrád vármegye és Szeged sz. kir. város szomszédos területeinek a lecsapolását is. Az itt elterülő, mintegy 180 ezer holdnyi mocsaras területek lecsapolására mérnökeink már számos tervet készítettek. A munkálatok megvalósítására azonban az ott kormánybiztosként működő Udránszky József kartársunk fáradozásai dacára sem sikerült még a társulatot megalakítani. Passzív kereskedelmi mérlegünk kényszerítő erővel parancsolja csonka hazánkban a többtermelést, tehát a terméketlen területeknek termővé tételét is. A még mindig nem elég kedvező alföldi közegészségi állapotok pedig a még meglevő mocsarak kiszárítását kívánják meg. E két körülmény tehát eléggé megindokolja azt, hogy az itt-ott még meglevő kisebb mocsarak lecsapolása céljából erélyes intézkedések történjenek.
