Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
Ezeknek a tározóknak az üzemi vízszintje a legmagasabb csatornavízszintnél magasabb is lehet. Gazdaságossági vizsgálattal kell eldönteni, hogy az üzemi vízszint a mértékadó csapadékvízszintnél magasabbra tervezhető-e, amikor is a felszíni víz szivattyúval emelendő be a tározóba; vagy elegendő alacsonyabb üzemi vízszintű kisebb tározótérfogat kialakítása. Ezeknél a tározóknál gondoskodni kell a körtöltés mentén megfelelő csatornák létesítésével a szivárgó vizek összegyűjtéséről és elvezetéséről. Körtöltéses mesterséges tározók céljára csak a mezőgazdaság számára értéktelen vagy gazdaságosan nem hasznosítható területek vehetők igénybe. A leggazdaságosabb természetes tározási lehetőség a nagyobb vízfolyások, a Tisza, Körösök mentén kialakult sok holtmeder. A holdmedri tározók rendszerint kettős célt szolgálnak: a belvizet tárolják, majd az öntözés igényeit elégítik ki. A mélyvezetésű csatornák a felszíni vizek levezetése után - főleg áteresztőbb, homokos talajokon - a magasra emelkedett talajvizet is megcsapolják, a talajvízszintet a csatornák környezetében leszállítják. Ennek meggátlására a csatornákba tiltókat lehet beépíteni, melyeket a felszíni vizek levonulása után úgy kell kezelni, hogy a talajvíz csak a növényi élet számára szükséges szintig süllyedhessen le. Mélyfekvésű, szikes legelőkön a vízelvezető csatornák megfelelő helyein tiltózással jelentős vízmennyiségeket lehet visszatartani. A természetes tározásnak az ún. tiltózá- sos vízvisszatartásnak komoly hagyományai vannak Magyarországon. A nagyobbára még természetesnek tekinthető legelő-öv- gátolásoknak is komoly hagyományuk van. Békés megyében pél- dául a régi társulatok idejében a 60 ezer hektárnyi legelőből 3 ezer ha-nyi területet övgátoltak. Sajnálatos, hogy ezeknek a területeknek a belső berendezése ma már tönkrement. Az övgátakkal ellátott legelők alkalmasak arra, hogy a lefolyásra kerülő vizeket visszatartsák. A visszatartott vízréteg vastagsága 20-30 cm. Az övgátak ennél 20-30 cm-rel magasabbak, 1-1,2 m-es koronaszélességgel, 1:2 rézsűhajlással. Tervezésüknél gondolni kell arra, hogy- a gátak tegyék lehetővé az állatok legeltetését,- a kivitelezés, a karbantartás, a rézsűvédelem köny- nyen és olcsón megvalósítható legyen,- a visszatartott vizek levezethetők legyenek. A tározók szolgálhatnak csupán a belvizek tározására, vagy más, vízhasznosítási célokra is. Az első esetben gazdaságossági vizsgálatot kell végezni, a víztározási költségeket össze kell hasonlítani a tározás nélkül szükségessé váló nagyobb méretű csatornák, műtárgyak és szivattyútelep többletköltségével. 82
