Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)

2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)

Ezeknek a tározóknak az üzemi vízszintje a legmagasabb csa­tornavízszintnél magasabb is lehet. Gazdaságossági vizsgá­lattal kell eldönteni, hogy az üzemi vízszint a mértékadó csapadékvízszintnél magasabbra tervezhető-e, amikor is a felszíni víz szivattyúval emelendő be a tározóba; vagy ele­gendő alacsonyabb üzemi vízszintű kisebb tározótér­fogat kialakítása. Ezeknél a tározóknál gondoskodni kell a körtöltés mentén megfelelő csatornák létesítésével a szivár­gó vizek összegyűjtéséről és elvezetéséről. Körtöltéses mes­terséges tározók céljára csak a mezőgazdaság számára érték­telen vagy gazdaságosan nem hasznosítható területek vehetők igénybe. A leggazdaságosabb természetes tározási lehetőség a nagyobb vízfolyások, a Tisza, Körösök mentén kialakult sok holtmeder. A holdmedri tározók rendszerint kettős célt szol­gálnak: a belvizet tárolják, majd az öntözés igényeit elégí­tik ki. A mélyvezetésű csatornák a felszíni vizek levezetése után - főleg áteresztőbb, homokos talajokon - a magasra emelkedett talajvizet is megcsapolják, a talajvízszintet a csatornák környezetében leszállítják. Ennek meggátlására a csatornákba tiltókat lehet beépíteni, melyeket a felszíni vizek levonulása után úgy kell kezelni, hogy a talajvíz csak a növényi élet számára szükséges szintig süllyedhes­sen le. Mélyfekvésű, szikes legelőkön a vízelvezető csatornák megfelelő helyein tiltózással jelentős vízmennyiségeket le­het visszatartani. A természetes tározásnak az ún. tiltózá- sos vízvisszatartásnak komoly hagyományai vannak Magyaror­szágon. A nagyobbára még természetesnek tekinthető legelő-öv- gátolásoknak is komoly hagyományuk van. Békés megyében pél- dául a régi társulatok idejében a 60 ezer hektárnyi legelő­ből 3 ezer ha-nyi területet övgátoltak. Sajnálatos, hogy ezeknek a területeknek a belső berendezése ma már tönkre­ment. Az övgátakkal ellátott legelők alkalmasak arra, hogy a lefolyásra kerülő vizeket visszatartsák. A visszatartott vízréteg vastagsága 20-30 cm. Az övgátak ennél 20-30 cm-rel magasabbak, 1-1,2 m-es koronaszélességgel, 1:2 rézsűhajlás­sal. Tervezésüknél gondolni kell arra, hogy- a gátak tegyék lehetővé az állatok legeltetését,- a kivitelezés, a karbantartás, a rézsűvédelem köny- nyen és olcsón megvalósítható legyen,- a visszatartott vizek levezethetők legyenek. A tározók szolgálhatnak csupán a belvizek tározására, vagy más, vízhasznosítási célokra is. Az első esetben gaz­daságossági vizsgálatot kell végezni, a víztározási költsé­geket össze kell hasonlítani a tározás nélkül szükségessé váló nagyobb méretű csatornák, műtárgyak és szivattyútelep többletköltségével. 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom