Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)

2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)

Trapéz alakú csatornaszelvény

Csésze alakú csatornaszelvény

Kettős csatornaszelveny

2.22. ábra

megszakítás nélküli határoló földműveket építünk, ha a csatorna vizének kiöntésére számítani, s így a szomszédos területet védeni kell. Depóniát, tehát helyenként megszakítható földművet létesítünk, ha nem kell számolnunk a csatorna vizének kiöntésével, s csak a csatornából kitermelt föld elhelyezéséről kell gondoskodnunk. S végül határoló földmű nélkül alakítjuk a csatornát, ha az abból kitermelt föld hossz- vagy kereszt-szállítással gazdaságosan elhelyezhető, elteríthető.

A keresztszelvény tervezéséhez szorosan hozzá tartozik a mederből kikerült föld elhelyezésének - a depóniának - a tervezése is:- a depónia ne veszélyeztesse a csatornaszelvény állékonyságát ;- a depónia ne akadályozza a csatorna utólagos fenntartási munkát;- a mezőgazdaságtól minél kevesebb haszonterületet vonjunk el.

A csatornaszelvény állékonysága érdekében a depóniát a partéltől meghatározott távolságra kell elhelyezni - padkát kell hagyni -, hogy a csapadék a talajt a mederbe vissza ne vigye, és hogy a depónia ne terhelje közvetlenül az átázott csatornarézsűt. A padka méreteit általában a csatorna fenntartási módja, a fenntartási munkákhoz használt gépek követelményei szabják meg. Kisebb csatornáknál - kézi fenntartás vagy kis helyigényű célgépek esetében - a padka minimális mérete 1 m, kotrógépes fenntartás esetén min. 4 m járó- utat kell biztosítani.

78