Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
felhasználásának célja az élővilág egy részének (pl. gyomok) elpusztítása. Hatásukat azonban nemcsak a kívánt helyen és időben fejtik ki, nemcsak a célélőlényt károsíthatják, hanem az élővilág más, hasznos tagjait is veszélyeztethetik. Az utóbbi években egyre nagyobb szerepet játszanak a rovarirtó szerek is. Ezek haszna mellett azonban figyelemmel kell lenni egyes klórtartalmú anyagok káros ökológiai következményeire is. Használatuk során tehát ügyelni kell arra, hogy ilyen káros környezeti hatásuk ne legyen. A műtrágyákat, növényvédő-, talaj fertőtlenítő-, gyomirtó- , rovarirtó szereket meghatározott terv szerint rendszeresen juttatják ki a területre, de ezek tárolásával, kihordásával kapcsolatban is előfordulhatnak baleset jellegű események, gondatlanságok. A közlekedésből és szállításból eredő rendkívüli szeny- nyeződés a szállítás eszközeinek meghibásodása, törése folytán olaj, üzemanyag vagy vegyi anyag kiömlésekor jelentkezhet. így veszélyt jelent minden csatornával párhuzamosan vezetett, vagy azt keresztező út, vasút, csővezeték. Ilyen baleset bármikor előfordulhat, így ezekkel vízrendezési szempontból számolni kell. A világszerte terjedő nagyüzemi szakosított állattartó telepek (baromfi, sertés, szarvasmarha) koncentráltan jelentkező hígtrágyája, öblítő és fertőtlenítő vize - amely nagy mennyiségű tápanyagot tartalmaz, de felhasználási módja nagy körültekintést igényel - egyre több problémát okoz. Ezeket úgy kell elhelyezni, hogy a felszíni vízelvezető csatornákba, vízfolyásokba, talajvízbe ne kerülhessenek. Alföldünk jelentős termálvízkész lettel rendelkezik, feltárása és hasznosítása elterjedt. A mezőgazdaság kalóriaigényének egy részét (pl. melegházak, fóliasátrak fűtése) kielégíti. A termálvizek magas sótartalma, fenolossága nem teszi lehetővé, hogy öntözéssel', vagy halastavak vízutánpótlásával tovább felhasználjuk, tisztításuk, vagy a rétegbe való visszásajtolásuk költséges. Belvízcsatornákba, élővizekbe úgy lehet csak bevezetni, hogy a megfelelő hígítás meglegyen. A gépesítés következtében az egyes mezőgazdasági nagyüzemekben létesített karbantartó és javító műhelyek olajos szennyezést eredményeznek. Az ilyen vizeket tisztítani kell. A mezőgazdasági üzemek különféle szennyezései ma még meg sem közelítik a koncentráltan jelentkező ipari vízszeny- nyezések káros hatását, de erősen növekvő tendenciát mutatnak, és nagy területen szétszórtan jelentkeznek. Műszaki beavatkozások segítségével el kell érni, hogy ezeknek környezetszennyező hatásuk ne legyen. A lefolyó vizekbe kerülő szennyeződés elleni védekezés elsődleges módja - ha lehetőség van rá - a vízkormányzás, az olyan módon való elvezetés, hogy a károkozás lehetősége minél kisebb legyen. Szó lehet végleges lokalizálásról, amikor a szennyezett víz lefolyását meg kell akadályozni (beszivároghatni, elpárologtatni), vagy csak mechanikai, ill. 70
