Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
Ha a művelt területen maradt víz a következő időszakban sem juthat a csatornába, a kár mértéke nő. Az újabb kár természetesen kisebb, mint az első elöntés idején. Ha az első dekádban történt elöntés a növényt kipusztította, a továbbra is a terepen maradó víz a növényben már nem tud kárt tenni, de késlelteti a talaj kiszáradását, a művelhetőség és esetleges újabb vetés időpontját, ezzel kárt okoz. A következő dekádra is a területen maradó víz fajlagos kárát az első elöntéskor okozott kár 30%-ában vettük fel. Kivételes esetekben ismételt elöntések is előfordulhatnak. Ezek kára kisebb az elsőnél, de kivételessége miatt azonosnak vettük fel az első elöntésével. A 2.13, ábrán a 2.6. ábra jelölésein kívül feltüntettük az egyes modell-elemek kapacitását millió m-Vdekád dimenzióban, valamint az egyes élek mentén előálló költségeket, ill. károkat millió Ft/millió m^ dekád dimenzióban. A példaképpen bemutatott biak: szivattyús bevezetés gravitációs bevezetés alsó csatornaszakasz rendszer kapacitásai az 2,0 0,8 1,5 millió m^/dekád II II II II II II aláb59 2.13. ábra
