Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
ahol g = a tározó felületén keletkező felszíni víz, h = a következő időszakig a tározóban levő víz. A gravitációs vízbevezetések a befogadó magas vízállása eseten lezárhatók, vagy csökkentett átbocsátó képességűek. A matematikai modellben egy élt jelentenek. (A mintapéldában a 19., 26., 33.számú él jelenti a gravitációs vízbevezetést. ) A szivattyútelepek lehetnek a befogadónál, vagy esésnövelő szivattyútelepként a terület belsejében, vagy átemelő szivattyúként a tározóknál. A szivattyútelepek lehetnek állandó jelleggel megépítettek, vagy provizórikusak. Egyes szivattyútelepek kettős működésűek is lehetnek. A bemutatott példa 2., 5., 8. sz. csomópontjai a befogadónál levő szivattyúk. A rendszer be'rrfenete és kimenete a hálózatba beáramló és az abból kiáramló mennyiségeket jelenti. Ha több időperiódusból álló időtartamot vizsgálunk, akkor vannak olyan bemenetelek és kimenetelek, amelyek.az egyes időperiódusokban kívülről érkeznek a hálózatba, vagy távoznak el onnan. Vannak olyan bemenetelek és kimenetelek is, amelyek az egyes időperiódusok közötti vízforgalmat jelentik (az egyik időperiódus kimenete a másik bemenete). A rendszer bemenete a csapadékból vagy hóolvadásból származó, káros felszíni vagy felszín alatti víz, amit a párolgás és a mélyebb talajrétegekbe történő elszivárgás figyelembevételével kell számítani. Időszakok közötti bemenet a megelőző időszakból a területen és a tározókban maradt víz, amit a párolgás figyelem- bevételével kell számítani. A rendszer kimenete a befogadóba gravitációsan bevezetett vagy szivattyúval beemelt víz. Időszakok közötti átmenet a következő időszakra a területen és a tározókban maradó víz. Az out-of-kilter modellben az éleknek mindig csomópontokat kell összekötniük. Ezért a rendszer összes bemenetét és kimenetét jelentő élt egy sajátos, erre a célra felvett csomópontba kötjük be. Ennek a csomópontnak a feltételi egyenlete biztosítja az összes bemenet és kimenet egyenlőségét. A belvízi terhelések a csomópontokhoz tartozó területek és a mértékadó fajlagos vízhozamok szorzataként állapíthatók meg. A csatornákban tározódott víz az egy dekádon keresztül szállított vízmennyiséghez képest elhanyagolható mennyiségű, ezért nem vettük figyelembe. A csatornák belvízi terhelését a csomópontokba helyeztük . A 2.6. ábrán bemutatott esetben vizsgálatainkat 3 dekádon keresztül végeztük. A vizsgálat indításakor a tározókat üresnek tételeztük fel. A vizsgálatot szükség esetén három 57