Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)

1. Bevezetés

1. BEVEZETÉS

1.1 Mezőgazdasági termelésünk

Hazánk egyik legnagyobb természeti kincse és erőforrása a termőtalaj. Termőterületünk korlátozott, így a legnagyobb mértékben biztosítani kell rendeltetésszerű hasznosítását. Éghajlati adottságaink olyan területeken, ahol a víz- háztartás természetes egyensúlya kedvező, különösebb beavatkozások nélkül is lehetővé teszik a növénytermesztést. Kezdetben csupán ezeken a növénytermesztésre alkalmas területeken indult meg a gazdálkodás. A lakosság szaporodásával, az igények növekedésével azonban egyre inkább szükségessé vált olyan területek művelésbe vétele is, amelyeket folyóink árvizei, vagy a belvizek időszakosan elöntöttek, s így ott a gazdálkodás nem lehetett biztonságos.

A múlt századi nagyszabású árvízmentesítési, folyószabályozási és belvízrendezési munkák több millió ha területet tettek muvelhetővé, és ezzel egész országrészek gazdasági fejlődését alapozták meg.

Hazánk 9,3 millió ha-os területéből 8,3 millió ha-on mezőgazdasági és erdőgazdasági művelést lehet folytatni.

A magyar mezőgazdaságban az utóbbi évtizedekben rendkívül nagy fejlődés volt, a jórészt kisüzemi gazdálkodást a nagyüzemi gazdálkodás váltotta fel, a szocialista nagyüzemek termiTé¥i_TzTnvönaTa és gépesítettsége évről évre nőtt, s az utóbbi években már az iparszerű termelési rendszerek is elterjedtek, s a termelés jelentős tartalékait tárták fel.

Alapvető jelentőségű hazánk fejlődésében, hogy a mező- gazdaság folyamatosan növelje termékeinek mennyiségét, minőségét és gazdaságosságát. Magasabb színvonalon kell kielégítenie a hazai élelmiszerigényt, jobb minőségű árut kell előállítani exportra, és gondoskodni kell a hazai feldolgozó ipar mezőgazdasági eredetű nyers- és alapanyag szükségletéről. Az igények jobb termelési kiegyenlítettséget, garantált termésbiztonságot és a terméshozamok állandó növekedésének lehetőségét kívánják meg.

Hazánkban a művelésbe vonható földterület nem növelhető, sőt évről évre egyes mezőgazdasági területeket más célokra, pl. új települések, ipari üzemek, utak stb. létesítéséhez igénybe vesznek (hazánkban 1938 óta egy millió hacsökkent a mezőgazdasági termőterület), ezért a terméktöbblet csak a meglevő, illetve a kismértékben továbbra is foly3