Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)

2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)

legnagyobb qT értékre, hanem annál sokkal kisebb, olyan

értékre építjük ki, amelynél az ábráról leolvasható elönté- si idő (t) kisebb a tűrési időnél (tQ), vagy legfeljebb azzal egyenlő: t < t . Ennek megfelelően a bal oldali, vonalkázott, trapéz alakú területrész azt a vízmennyiséget mutatja, amely a csatorna elégtelen méretei miatt már nem folyhat le, s így a felszínen tározódik. A jobb oldali területrész pedig a fokozatosan felszabaduló csatornán utólag lefolyt vízmennyiséget jelenti.

Vizsgáljuk meg ezek után az adott feltételek mellett a tervezéshez mértékadó fajlagos vízhozam (qt) megállapításainak lehetőségeit. Az ábra nyomán felírható az alapesetre a következő területegyenlőség:

figyelembe véve, hogy

amiből

ahol q jelenti azt a fajlagos vízhozamot, amelyre a csatornahálózatot kiépítve, az az adott esőzési vagy olvadási

32

2.1. ábra