Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
2.1. táblázat év csatornahossz [km] szivattyútelepek kapacitása [m3/s] q [l/s km3J tározás [millió m3] 1945 1 9 500 262 10 80 1960 24 900 443 16 150 1965 27 700 503 22 180 1 970 32 800 618 24 232 1975 36 000 645 26,5 260 1 980 42 000 690 28,5 300 Az 1980-as 42 000 km belvízcsatornából 11 200 km állami főmű, 17 400 km társulati csatorna; a 300 millió nr tározótérfogatnak mintegy fele állandó jellegű, másik fele ideiglenes jellegű. Alföldünk szélsőséges időjárásának megfelelően a belvizek kiterjedése is igen változatos képet mutat. Ha a kedvezőtlen meteorológiai és hidrológiai hatások összegeződnek, a belvízelöntések katasztrofális méreteket ölthetnek, és természeti csapás formájában jelentkeznek. Belvízelöntés a csapadékokból származó, terephajlatokban és mélyedésekben összegyűlő felszíni vizek, vagy a belvízcsatornákból kilépő vizek elöntése. Szélsőséges esetben (1940-42-ben) az elöntött területek kiterjedése közel 1 millió ha, 1970-ben 380 ezer ha volt. Az eddigi nagymértékű fejlesztések ellenére a jelenlegi kiépítés mellett is sokévi átlagban 130 ezer ha területet önt el a belvíz. További 400-500 ezer hektárra becsülhető sok év átlagában a jelenlegi kiépítés mellett az a terület, amelyen nem jelentkezik ugyan összefüggő belvízi elöntés, de a talaj túlnedve- sedése hátráltatja a mezőgazdasági munkát. Az utóbbi két évtizedben az Alföld jelentős részén a talajvízszint megemelkedett. Ezt a természetes tényezőkön kívül emberi tevékenységek is okozták. A természetes tényezők közé sorolhatók az 1965 utáni csapadékos évek, s a 70-es évek második felében a viszonylag hűvösebb és nedvesebb nyarak, melyek miatt a talajvízkészlet évenkénti leürülése csak mérsékeltebben ment végbe. A mesterséges tényezők:- a művelési mód jelentősen megváltozott, nagyméretű táblákat alakítottak ki, művelési ágat változtattak, általá21
