Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
3. Árvízmentesítés és árvízvédelem
terjeszteni mindazokra a létesítményekre, amelyek a védett terület nagyobb biztonságát szolgálják: lokalizációs töltésekre, körgátakra, megcsapoló rendszerekre, szükségtározókra is. 3.10 Árvédelmi rendszerek fejlesztésének optimális sorolása Mivel az árvédelmi művek fejlesztésére sem áll rendelkezésre korlátlan pénzügyi fedezet, az egyes folyók, folyószakaszok, árvédelmi rendszerek, öblözetek fejlesztésének rangsorolásához hatékonysági sorrendet kell megállapítani. A rangsorolást a fejlesztés gazdaságosságát mérlegelve, gazdasági mutatószámok alapján végzik. A számításokhoz nagyon sok vizsgálat, adat mérlegelése, értékelése szükséges. Az árvédelmi fővédvonalak eddigi fejlesztéseit műszaki optimalizációval, vagyis a legmegfelelőbb műszaki megoldások kiválasztásával valósították meg. A fővédvonalak mértékadó árvízszintjére történő kiépítési sorrendjét és időbeli ütemezését kell meghatározni. Az árvédelmet és a védett területen (öblözetben) folyó gazdálkodást össze kell kapcsolni. Számos ilyen tárgykörű kutatómunka készült, melyek közül a Vízgazdálkodási Intézet (VGI) Közgazdasági Irodája kiválasztott mintaöblözetekre vonatkozó módszertani vizsgálatai lényegét foglaljuk össze. A gazdasági optimum meghatározásához meg kell ismerni különböző kiépítettségi hiányok miatt esetleg előforduló elöntésből keletkező károkat, az elhárítás költségeit és az elhárított negatív hatások nagyságát. A negatív hatások az alábbi tényezőktől függenek:- a veszélyeztető árhullámok paraméterei (magasság, időtartam stb.),- az öblözet topográfiai viszonyai,- az öblözet védettségi viszonyai. Ismerni kell az árhullámok valószínűségi adatait, a művek geotechnikai feltárási adatait (pl. az ősmedrek helyeit, jellemzőit), a töltések megbízhatóságát, védőképességét stb., az esetleges elöntésekből származó károkat becsülni kell. Az egyes öblözetek gazdasági fejlettségében jelentős eltérések vannak, a károk nagymértékben függenek a vizsgált terület értékétől, gazdasági, települési struktúrájától. A károk meghatározásához matematikai modellt állítottak fel, amellyel a kiépítettségi hiányok megszüntetéséhez kapcsolódó gazdasági eredmény kiszámítható. A modell célja a kiépítettségi hiány kiküszöböléséből származó eredmény értelmezése, megfogalmazása. Három kiválasztott mintaöblözetre meghatározták a hiánypótlás előtti (G 1) és utáni (G ) állapothoz tartozó egy 198
