Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
3. Árvízmentesítés és árvízvédelem
Az árvédelmi töltésekbe épülő, és az azokat keresztező távközlő kábelekre vonatkozóan is részletes előírások vannak, ezek közül néhány:- a kábelépítési terveket a védtöltések fejlesztési terveivel összhangban kell elkészíteni;- kábelépítés ütemezéséhez figyelembe kell venni a tapasztalatok szerint várható árlevonulások idejét, védekezési időszakban kábelfektetési munkát végezni nem lehet,- távközlő kábelt csak a fejlesztési tervekben meghatározott mértékadó árvízszint feletti töltéstestbe a kábel védelmét szolgáló minimális, 0,8 m-es földtakarással szabad beépíteni,- a kábel elhelyezéséhez olyan technológiát kell alkalmazni, amely a legkevésbé változtatja meg a töltéstest eredeti szerkezetét, illetve minimálisra csökkenti a fektetéssel kapcsolatos utómunkákat,- a kábel lefektetését követően gondoskodni kell a töltés eredeti állapotának a szükséges tömörségig való visszaállításáról ,- felázott töltéstestbe kábelt fektetni nem szabad. Folyamkábelt akkor kell alkalmazni, ha a kérdéses helyen nincs olyan híd, amelynek szerkezete lehetővé teszi a kábelátvezetést. A folyamkábelt a meder talajában 1-2 m mélységben kotrással kell elhelyezni. 3.3.7 Árvédelmi kiegészítő létesítmények Meg kell oldani a gátak megközelítési lehetőségét. Ennek érdekében a gátak mentén 5-10 km-ként bekötőutak szükségesek a gát és a közúti hálózat között. Ahol a közúti háló- zat ezt a sűrűséget nem biztosítja, ott a közutaknál kisebb igényű, de minden időben járható árvízvédelmi megközelítő utakat kell létesíteni. A gátkoronán való közlekedés biztosítására a csatlakozó utaknál feljáró rámpák szükségesek, a gátkorona szélessége pedig legalább egy, de ha lehet, kétnyomú közlekedést tegyen lehetővé. Első esetben 0,5-1 km-ként kitérők szükségesek a kétirányú forgalom érdekében. 165 3.17. ábra
