Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
3. Árvízmentesítés és árvízvédelem
Ezek a csőzsilipek, mint a töltés testébe épített idegen testek, és mert rendszerint a terep legalacsonyabb pontjain épülnek, árvíz idején a legveszélyesebb helyei a gátnak. Ezért megtervezésükkor különös gonddal kell eljárni, a következő szempontok figyelembevételével:- a műtárgy lehetőleg helyszínen készített vasbetonból épüljön;- a műtárgy és a gát csatlakozási felületén káros szivárgás ne lépjen fel. Ezért a csőre megfelelő távolságban "gallérokat" kell kiképezni, vagy ha a kellő szivárgási hossz így sem biztosítható, szádfallal és oldalt a töltésbe kinyúló függönyfalakkal kell a szivárgást a veszélyes mérték alá csökkenteni;- a csőzsilipet tömör, teherbíró talajra kell helyezni;- a csőzsilip biztonságos elzárására a vízoldalon kialakított, a töltés koronájáig emelt aknába elhelyezett tolózárat vagy zsiliptáblát kell alkalmazni (a méretektől függően) . Emellett biztonsági okokból kettős betétgerendás ideiglenes elzárásról is gondoskodni kell;- az esetleges csőtörés kiküszöbölése érdekében a csövet vízzáró csuklók beiktatásával több darabból kell kialakítani ;- a csőzsilip átmérője 0,8 m-nél kisebb nem’ lehet (az ellenőrzés érdekében ez még járható). A csőzsilipet statikai módszerekkel kell méretezni, de stabilitását szivárgási szempontból is ellenőrizni kell (hidraulikus talajtörés). Nagyobb vízfolyások betorkollását árvízvédelmi kapuval is le lehet zárni, ha a visszatöltésezés koronaszintje nem elég magas. Alkalmazására ritkán kerül sor. A műtárgy lényegében egy U alakú vasbeton keret, melyben két függőleges tengely körül forgó acélszerkezetű támkapu biztosítja a vízzárást. A két kapuszárny zárt állapotban egymásra támaszkodik, így három csuklós tartószerkezetet képez. Az ideiglenes elzárást hornyokkal és betétgerendákkal kell biztosítani. Bizonyos esetekben szükség van arra, hogy az érkező vízfolyás, csatorna vizét az árvédelmi töltésen árvíz idején is áttjuttassuk, vagy pedig a folyóból vizet emeljünk ki víz- hasznosítások (öntözés, tógazdaság, ipari víz stb.) céljára. E feladatoknál szivattyútelep szükséges. A szivattyútelepek nem a töltés testében, hanem mindig a gát mellé épülnek, és csak nyomócsöveik keresztezik a gátakat. A szivattyútelepek alapozásánál nagy gondossággal kell eljárni, hogy hidraulikus talajtörés veszélyét ne idézzék elő sem építés, sem üzem közben. A szivattyútelepek nyomócsöveit és a szivornyákat- lehetőleg a mértékadó árvízszint felett kell elhelyezni ,- ha ez nem lehetséges, a nyomócsövet vasbetonból kell készíteni, vagy az acélcsövet vasbeton köpennyel kell ellátni , 163