Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
1. Bevezetés
Az árvízkárok elleni védekezés első lépése az~ármentesítés, mely veszélyt megelőző munka, s hosszabb, folyószakasz ra kiterjedő, átfogó tervek alapján olyan időben végzendő el amikor a vízállás alacsony. Az ármentesítési módokkal (pl. vízgyűjtő terület rendezése, a víztömeg egy részének visszatartása tározással, árvédelmi töltések építése stb.) részletesen foglalkozunk. Az árvízvédelem ezzel szemben a magas vízállásoknál, tehát a veszélyes időszakban folytatott küztfelem a fenyegető elemi csapás ellen, vagyis az a tevékenység, amelyet az árvíz ideje alatt kell kifejteni annak érdekében, hogy az ár- vízvédelmi létesítmények feladatuknak megfeleljenek. 1.4 A mezőgazdasági és a vízügyi szakemberek együttműködése A gyorsan változó és fejlődő földhasználati igények nagy feladatokat rónak mind a vízügyi tervező-üzemelő, mind a mezőgazdasági tervező-termelő szakemberekre. A vízgazdálkodási beavatkozások alapvetően műszaki jellegű munkarészeit végző vízépítő mérnöknek szoro'san együtt kell dolgoznia számos más képesítéssel rendelkező szakemberrel, elsősorban a mezőgazdasági és kertészmérnökökkel, velük közösen határozza meg a művekkel szemben támasztott igényeket, hogy azok megépülésük után megfelelően szolgálják a mezőgazdasági és kertészeti termelést. A megfelelő együttdolgozás alapfeltétele az, hogy mindegyik ismerje a másik szakterületének legalapvetőbb fogalmait, eljárásait, lehetőségeit. így a vízépítő mérnöknek talajtani és mezőgazdasági, a mezőgazdasági mérnöknek hidrológiai, hidraulikai és műsza- ki alapismeretekre is szüksége van. A talajok képződésével, fizikai, kémiai tulajdonságaival, vízgazdálkodásával, a hazai talaj féleségekkel, talajvédelemmel, talajtérképezéssel a talaj tan, a növénytani, növénytermesztési és erdészeti alapismeretekkel, a talajművelési módokkal, talajerőgazdálkodással, a mezőgazdaság gépesítésével, kemizálásával stb. a mezőgazdaságtan foglalkozik. 1.5 A „Mezőgazdasági vízépítés” c. tárgy tananyaga A tárgy, amely az előzőkben felsorolt, széles körű meliorációs tevékenységek közül a legfontosabb, főleg a műszaki jellegű feladatokkal foglalkozik, három féléves. Ebben a félévben a síkvidéki vízrendezéssel (belvízrendezéssel), az árvízmentesítéssel és árvízvédelemmel, a másodikban a talajok víztelenítésével, a talajvízszint szabályozással (lecsa1 3
