Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
3. Árvízmentesítés és árvízvédelem
3.1 A hazai ármentesítés és árvízvédelem fejlődése A Kárpát-medencét nyugatról az Alpok 2000-3000 m-es, északról a Kárpátok, keletről az Erdélyi hegység 1000-2000 m- es magasságot is meghaladó hegyei határolják. Ezzel szemben az ország területének majdnem 70%-a alacsonyabb 200 m-nél, és alig 1%-a emelkedik az 500 m-es magasság fölé. Az ország keleti része a legmélyebb, az itt elterülő síkság magassága mindössze 80-100 m.B.f. A folyók a hegyvidéki vízgyűjtőkről érkeznek az ország területére, és túlnyomórészt a magyar Alföldön keresztül folynak le. Ez azt jelenti, hogy a nagyesésű*vízgyűjtőkről a magyarországi síkságra lépő folyók esése nagymértékben csökken, és az egyes folyók árvizei e területeken torlódnak. A helyzetet súlyosbítja hazánk különleges éghajlata, melyet három hatás: az atlanti-óceáni, a kontinentális és a földközi-tengeri befolyásol, attól függően, hogy éppen mely légáramlatok érvényesülnek. A Kelet-Európából érkező kontinentális légáramlatok nyáron tartós forróságot és szárazságot, télen tartós, kemény hideget okozhatnak. Nyugatról az Atlanti-óceánról, vagy délről a Földközi-tengerről érkező párás légáramlatok mérsékelhetik a szélsőséges hőmérsékleti értékeket, de ugyanakkor kiadós csapadékot hozhatnak, amelyek a Duna vízgyűjtőjének bármely területén, az év bármely időszakában nagy intenzitású, kiterjedt esőzéseket idézhetnek elő, és így a Duna vízrendszerének folyóin jelentős, igen heves és tartós árvizeket okozhatnak. A téli csapadékok jelentős része hó alakjában hullik le, mely a Duna vízgyűjtőjének hegyvidéki területein nagymértékben felhalmozódhat. Az olvadó hó, különösen gyors felmelegedés esetén, esővel párosulva, szintén heves árhullámok okozója lehet. A tavaszi hóolvadásból származó árhullámok a Duna és a Tisza jellegzetes és gyakori vízjárási jelenségei. Növeli a nehézségeket, hogy a szélsőséges kontinentális hatás érvényesülése következtében az ország valamennyi folyója a tél folyamán befagyhat. A kialakuló jégtakaró vastagsága elérheti a 25-50 cm-t is. Gyakori jelenség, hogy tavasszal a nyugatról érkező felmelegedés következtében a Dunán és mellékfolyóin az ország területére érkező árhullámok még álló jégtakarót találnak, melyet felülről lefelé haladva felszakítanak, és igen veszélyes jégtorlódásos árvizeket okozhatnak. Hazánkban az árvízvédelem kiemelkedő társadalmi-gazdasági jelentőségét mutatja, hogy az ország 93 030 km^ területéből 22 910 km2 a folyók árvizei által veszélyeztetett árterület. Ezen a területen helyezkedik el több nagyvárosunk - köztük Szeged, Győr, Szolnok, a főváros egy része - és a 10-15 ezer lakosú települések egész sora. Árvédelmi töltések által védett területen él hazánk lakosságának egy- harmada.
