Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
2.18 Belvízvédekezés 2.18.1 A belvízvédekezés szervezeti felépítése A belvízrendezési művek (csatornák, műtárgyak) tervezésére sokféle módszer alakult ki, de közös jellemzőjük az, hogy egyik sem számol a várható legnagyobb vízhozamokra, így bármilyen mértékű kiépítést állapítsanak is meg a különféle hidrológiai és gazdaságossági számítások alapján, mindig fel kell készülni az azt meghaladó rendkívüli belvizek elhárítására . A belvízvédekezés a belvízrendszerben a mértékadó helyzetet megközelítő, vagy azt meghaladó hidrológiai viszonyok között végzett operatív üzemelési tevékenység. Célja a bel-, vízi elöntések okozta károkból és a védekezési költségből képzett összes ráfordítás minimumra való csökkentése. A belvízkár elhárítása sok tekintetben bonyolultabb, mint az árvizek elleni védekezés. Az árvízvédekezés jól ismert, előre meghatározott védművek vonalai mentén, jól felépített és jól felszerelt szervezettel zajlik le. A belvíz- védekezés nagy területeken, sok száz kisebb-nagyobb mértékben veszélyeztetett helyen folyik, ahonnan a hírközlés sokkal nehézkesebb, és a jelenségek súlyozása is sokszor akadályokba ütközik a jelenségek szakszerűtlen és gyakran túlzó értékelése miatt. A belvízvédelem lebonyolításának szervezeti előírásait az Országos Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szabályzat meghatározza, mégis a közigazgatással és a társa- dalommal való összefonódottság közel sem annyira szoros, mint árvízvédekezés esetén. A legnagyobb műszaki felkészültséget igénylő feladatokat az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet (ÁBKSZ) különlegesen kiképzett és felszerelt osztagai végzik. Ezeknél korszerű hordozható szivattyúkat, csölpöverő és szádfalverő berendezéseket, vízi járműveket és egyéb korszerű felszereléseket és eszközöket tartanak készenlétben. A kiépített védvonalakon, a kiépített belvízrendszerekben a védelmi tevékenységet a vízügyi igazgatóság látja el állami feladatként. Az igazgatóság belvízvédelmi szervezete központi szolgálatra és külső szolgálatra oszlik. Egy-egy vízügyi igazgatóság egész területe belvízvédelmi szakaszokra van osztva, melyek egy vagy több belvízrendszert és öblö- zetet foglalnak magukban. A belvízvédelmi szakaszok élén áll a felelős védelemvezető, akihez közvetlenül tartoznak helyettesei, és a csatornaőrök, segédőreikkel. Az igazgatóság belvízvédelmi külső szolgálatának feladata, hogy a csatornák befogadóképességét folyamatosan biztosítsa, a vizet folyamatosan elvezesse, kezeli a gravitációs levezetést szolgáló fővédvonali zsilipeket, üzembe ál- • lítja a főbefogadó magas vízállása esetén a torkolati szivattyútelepeket. Szükség esetén a csatornák vízszállításá122