Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
A belvízi' elöntéseket legjobban az évi legnagyobb elöntés területi és időbeli eloszlásával, valamint az elöntés tartósságával jellemezhetjük, de fontos az adatok évszakonkénti elkülönítése is, mert a belvízkárok fajlagos értéke nyáron jóval nagyobb, mint télen vagy kora tavasszal. A nyári belvízcsúcs június-július hónapokban, a téli-tavaszi pedig általában februárban alakul ki. Szerencsére a nyári belvizek ritkábbak, és általában kisebbek, mint a téli-tavasziak, nagyobb méretű őszi belvíz pedig csak kivételesen fordul elő. Statisztikai vizsgálatok szerint - azonos előfordulási valószínűségnél - a nyári elöntés a téli-tavaszinak kb. fe- le-egyharmada, az őszi egytizede. A belvízi elöntések területi eloszlásának szemléltetésére a VIZIG-ek 1966-1980 évekre vonatkozó, belvízzel kapcsolatos adati, naplói, dekádjelentései alapján elkészült a "Belvízjárta területek Magyarországon" című, 1:500 000 méretarányú térkép. Ezen látható, hogy belvízjárta területeink zöme (mintegy 95%-a) az Alföldön, s főként a Tisza völgyében van, de meglehetősen szeszélyes eloszlásban. A térképen jól elkülönülnek a belvízzel mérsékelten, közepesen és erősen veszélyeztetett területek, illetve tájegységek. A mezőgazdasági területeken a felesleges, már káros vizek közvetlen és közvetett károkat okoznak. Azonnali (közvetlen] kár keletkezik abból, hogy a felszíni víz, ä magas talajvíz, a talaj pórustérfogata kedvezőtlen levegő-víz aránya miatt a különböző növények fejlődésük különböző stádiumában különböző mértékben károsodnak (sokszor teljesen tönkremennek, vagy egy részük elsárgul, gyengébben fejlődik, kevesebb termést ad). Későbbi (közvetett) károk: a vízborítás a talaj szerkezetet rontja, a morzsák szétiszapolódnak; a talaj biológiai és kémiai tulajdonságai romlanak, s emiatt a következő év (évek) termése is rosszabb lesz; a nedves talajra nem lehet talajművelő gépekkel időben rámenni, később végezhetik el tavasszal a vetést, a tenyészidőszakban nem lehet kellő időben elvégezni a gépekkel a növényápolási munkákat, vagy nyár végén, ősszel a betakarítást. A sok víz néha hasznot is hajthat, pl. réteknél, legelőknél egy-egy néhány napos felszíni vízborításkor mélyen beáztatja a talajt, kellő vízmennyiség tározódik a későbbi, esetleges szárazabb időszakra. A gyepek nem olyan érzékenyek, mint a kapásnövények. Hosszú időtartamú, vagy ismétlődő elöntések azonban itt is károkat okoznak. A belvízrendezési létesítmények építési, fenntartási és üzemi költségei évről évre jelentős terhet rónak a népgazdaságra. A belvízrendszerek kiépítésének tervezéséhez, illetve általában a belvízrendezési ráfordítások gazdaságosságának megítéléséhez a belvíz kialakulásában fontosabb szerepet játszó hidrometeorológiai, vízgazdálkodási és agrotechnikai tényezők (pl. a csapadék, a csatornahálózat sűrűsége, a ta- lajmuvelés módja stb.) , valamint a belvizet jellemző egyes mutatók (pl. a belvízkár vagy az elöntött terület nagysága) között kellene függvénykapcsolatokat meghatározni. 119
