Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)

1. Bevezetés

célú hasznosítása is lehetséges, így belvíztározásra, öntözővíztározásra, víziszárnyas tenyésztésére is alkalmassá tehetők.

Az öntözőtelepek és a tógazdaságok létesítésével párhuzamosan fokozott mértékben gondoskodni kell az érintett területek vízrendezéséről és belvízi biztonságáról, a meglevő belvízi művek kapacitását általában jelentősen növelni kell.

A vízelvezetés, ill. az öntözés szükségességét, szerepét a vizsgált terület klimatikai jellege szabja meg.

Humidnak mondjuk a klímát, ha az év minden szakában az átlagos csapadék mennyisége (C) meghaladja a potenciális evapotranszspiráció (ET ) értékét. A humid zónában általában víztelenítési, vízelvezetési feladatok jelentkeznek, öntözési igény csak különleges kultúráknál (pl. rizs) lép fel. Az arid zóna ennek ellentéte, itt bármely önállóan vizsgált évszakban a potenciális evapotranszspiráció nagyobb a csapadéknál. Arid területen az öntözés a növénytermesztés alapvető feltétele, sok helyen a növény teljes vízigényét öntözéssel kell biztosítani. A két alaptípus között helyezkedik el a semi-humid és a semi-arid terület. Ezek jellemzője, hogy a C-ETp különbség előjele az évszakok szerint változik, időszakos vízhiány és víztöbblet követi egymást. E? a két átmeneti zóna a feltételes öntözés zónája, amelybe hazánk területe is tartozik. Ezekben a szárazgazdálkodással is elérhető számottevő terméseredmény, de annak nagysága az évről évre véletlen jelleggel változó csapadék mennyiségétől és eloszlásától függ. Egyes időszakokban káros vízbőség miatt víz- elvezetés a feladat, máskor a különböző mértékű vízhiányt öntözéssel kell pótolni.

Hazai klímánk ciklikusan változó jellegének megfelelően periodikusan változnak a vízgazdálkodási feladatok is. Ezeket egységes rendszerben kell megvalósítani, a talajnedvesség szabályozásával. Cél a lehullott csapadék minél nagyobb arányú helyszínen tartása, szükség esetén vízpótlás öntözéssel, de ugyanakkor a káros vízbőség megszüntetésének lehetőségét is meg kell teremteni.

Mind a vízrendezéssel, mind az öntözéssel kapcsolatban felmerülhetnek tározási igények. Ezek kielégítése - a tározók tervezése, építése, üzemeltetése - a mezőgazdasági víz- gazdálkodás körébe tartozó, alapvetően műszaki feladat.

A vízrendezéseknél, vízhasznosításoknál, tározásoknál nagy szerepe van a szivattyúknak és a szivattyútelepeknek.

A szivattyú a vízemelés gépe, amely a vízszerzési, szállítási, szétosztás! és vízelvezetési feladatok megoldásában alkalmazott munkagép. Feladata a folyadék energiatartalmának növelése, amelynek leggyakoribb esete a folyadék alacsonyabb szintről magasabb szintre történő emelése.

A szivattyútelep az az építmény, amely az adott vízemelési feladat ellátására szolgáló szivattyúk, hajtómotorok és egyéb üzemi berendezések terv szerinti elhelyezésére szolgál, és magában foglalja mindazokat a helyiségeket és