Lipták Ferenc: Mezőgazdasági vízépítés 1. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)
2. Síkvidéki vízrendezés (Belvízrendezés)
2.16 A vízelvezető hálózat fenntartása A helyesen tervezett és épített síkvidéki vízrendezési létesítmények is csak akkor tudják feladataikat megfelelően ellátni, ha a műveket rendszeresen és tervszerűen tudják üzemeltetni. A csatornahálózat vízvezető képessége idővel a mederben képződő növényzet és az eliszapolódás miatti szelvénycsökkenés következtében folyamatosan csökken. A csatornák rézsűjén, padkáin és a mederfenéken összefüggő növényzet alakul ki. A növényzetnek bizonyos kedvező szerepe is van, mivel a gyökerei révén a rézsű állékonyságát, kimosás elleni biztonságát fokozza. Ezért nagyobb csatornáknál mesterséges gyepesítéssel, nehezen gyepesíthető talajokon gyeptéglák, előregyártott gyepszőnyegek segítségével elősegítik az összefüggő, kedvező összetételű gyeptakaró kialakítását. A magasra növő fűfélék, gyomok, valamint a vizes szelvényben kifejlődő vízinövényzet azonban jelentősen, 40-80%-kal is lecsökkentheti a csatorna vízszállítását. A növényzet káros hatásának csökkentésére, a terv szerinti vízszállítás biztosítására ezért a rendszeres fenntartási munkák keretében a felesleges növényzetet évente többször is el kell távolítani (gaztalanítás). A gaztalanítást legalább évente kétszer (kora tavasszal és ősszel) kell elvégezni, de szükség esetén gyakoribb tisztogatás is megokolt lehet . A növényzet irtása történhet- mechanikai,- vegyi, és- biológiai módszerekkel. A mechanikai gaztalanítás történhet kézi vagy gépi erővel. Az emberi erővel történő gaztalanítást kaszálással végzik, de ezt a munkát a munkaerőhiány miatt többnyire elhanyagolják. A kaszálást természetesen csak a szelvény száraz részén- lehet rendszeresen elvégezni. A kézi kaszálás megszervezése és kellő minőségben való elvégeztetése egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, ezért fontos feladat a gépi kaszálás minél szélesebb körű bevezetése. A vegyszeres növényirtást eltérő módszerekkel kell végezni a csatornaszelvény száraz és vizes részein. Az alkalmazható vegyszerek állandóan fejlődnek, így a gaztalanítás előtt a Növényvédő Állomások és kutató szervek véleményét kell kérni. A vegyszeres gaztalanítás alkalmazása előtt meg kell vizsgálni, nem okoz-e valahol kárt az alkalmazott vegyszer. Különösen olyan belvízcsatornákban, amelyek vizét öntözésre vagy halastavak töltésére használják, kell gondosan megválasztani az alkalmazható hatóanyagot és az alkalmazás idejét. Egyes, lassan lebomló vegyszerek a befogadóba is 1 14
