Lipták Ferenc: Esőztetető szórófejek hidraulikai, üzemi és gazdaságossági kérdései (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)
2. Szórófejtípusok
területekre kevés viz jut, a távolabbi területeken pedig nagy lesz az intenzitás és az eróziós hatás. Ha viszont jól poriasztunk, a cseppek finomabbak lesznek, de a szórási távolság kisebb, a párolgási veszteség pedig nagyobb lesz. Ha a permeteloszlás kedvezőtlen, öntözés után helyenként öntözetlen foltok maradnak, másutt meg tócsák keletkeznek. Az egyenlőtlen vizelosztás miatt a növényzet fejlődése is kiegyenlitetlen. Ennek oka az i-R jelleggörbe kedvezőtlen alakja, a kötési távolság helytelen megválasztása, és a szél kedvezőtlen hatása lehet. A jó szórófej hosszú élettartamú, üzembiztos, egyszerű, könnyű, köny- nyen szerelhető, olcsó és hidraulikai tulajdonságai jók. Egy-egy szórófejhez általában több (4-6 db), különböző méretű fuvókát terveznek, mert igy a szórófej vizszállitási- és intenzitástartománya nagy, különböző öntözési feladatok megoldására alkalmas. Szórófejsorozat tervezésénél ügyelni kell arra is, hogy a szórófejek üzemi tartományai jól sorakozzanak egymás mellé, ne legyenek közöttük nagyobb hézagok, vagy felesleges átfedések. A szórőfejgyártás egyik főkérdése a sorozatgyártás jő megoldása. Sok kutató hangsúlyozza, hogy az általa megadott adatok és összefüggések csak azokra a szőrőfejpéldányokra vonatkoznak, amelyeket ők mértek. Ugyanis még az azonos tipusu (sorozat) különböző példányai között is igen eltérőek lehetnek az üzemi jellemzők. Ez a jelenség főként akkor lép fel, ha az alkatrészek minősége,- mérete, megmunkálása nem teljesen azonos. 2. Szórófej típusok Több száz féle szórófejtipus van, ezek a legkülönfélébb szerkezetűek és működésűek. A szórófejek általában egy- vagy két-sugárcsövesek. A kétsugár- csöveseknél az egyes sugárcsövek más-más távolságra szórnak, s általában a kisebb távolságra szóró sugárcső részt vesz a szórófej forgatásában (a továbbitő és sugárbontó szerkezet működtetésében). A továbbitás a legkülönbözőbb szerkezeti megoldásokkal érhető el. Történhet közvetlenül a kilövellt vizsugárral (forgőlapátkerekes, vizszintes vagy függőleges tengely körül billenőkaros szórófejek), a vizsugár reakcióerejének felhasználásával (Segner-elv alapján), vagy egyéb módon (pl. olajnyomással, vákuummal stb.). Ezek közül nézzük meg a vizsugárral mozgatott szórófejek működési elvét. A lapát (turbina) kerekes szórófejeknél a szórófejből kilépő vizsugár a lapátkerékbe ütközik és forgásba hozza azt. A lapátkerék áttételeken és kuli- szamüvön keresztül továbbitja a szórófejhez a forgómozgást. A vizszintes tengely körül billenőkaros szórófejeknél a sugárcső alatti billenőkar a függőleges sikban mozdul el. A kiáramló viz a billenőkar kanalába- 6 -
