Lipták Ferenc: Esőztetető szórófejek hidraulikai, üzemi és gazdaságossági kérdései (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)

13. Hazai kutatások

Q_ és 21 széles határok között variálható; A Q_-t mérőperemmel, a H-t köz vétlenül a szórőfejcsatlakozásnál manométerrel mérik.

A mérőpad szélzugos helyen, a szabadban áll, igy a szél zavaró hatása miatt az év folyamán csak kevés számú, előre nem ismert, szélcsendes (v < 0, 5 m/s) napokon lehet mérni. Az állomás igy nincs kihasználva. A mérőpad kezdeti 30-40 m hosszú szakaszát be kellene fedni, hogy a méréseket az időjárástól függetleníteni lehessen.

A Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszéke főként az eső- szerü öntözés hidraulikai kérdéseivel, a szórófejek hidraulikai alapadatainak meghatározásával, szórófejek vizsgálatával, minősitési kérdéseivel, a kötési módok és a permeteloszlás vizsgálatával foglalkozott. 1969-ben a nagymarosi mérőtelepén szórőfejvizsgáló állomást létesített. A berendezés Q= 0,15 - -3,0 1/s közötti vizmennyiség kiadására alkalmas, a szórófejcsatlakozásnál H = 45 m-ig bármilyen nyomás biztosítható. A kiszórt csapadék felfogása a sugárirányú, vízszintes mérőpályára kellő (általában 1 m) távolságonként felállított ~ 36 cm átmérőjű (kb. 10 dm^ felfogófelületü) csapadékmérő edényekkel történik. A mérőállomás még nincs befedve, de épületek között, eléggé szélvédett helyen van. A mérőállomás szórófejek vizsgálatán és minősítésén kivül számos kutatási feladat elvégzésére is alkalmas.

Hazai szórófejgyártásuhk színvonalának emelése érdekében, jó szórófejek tömeges gyártásához számos részletkérdés beható vizsgálatát kell még elvégezni.- 57 -